Áprilisban 34 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál a Balaton vízgyűjtőjén Csonki István, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjének adatai szerint. A szokásos 155 milliméternyi csapadéknak mindössze 40 százaléka, 63 milliméternyi eső hullott az év első négy hónapjában. A szárazságot fokozza, hogy az áprilisi melegben nőtt a párolgási veszteség, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik májusban is.
A Balaton vízszintje a szabályozási minimum alatt maradva júniusban 77, júliusban 74, augusztusban 67, szeptemberben 58 centiméter körül alakul az előrejelzések szerint. A kritikusnak mondható 2000-2004. közötti aszályos években volt már ennél alacsonyabb is a tó vízszintje.
A nádas területek megerősödésének és térhódításának kifejezetten kedvező alacsony vízszint még nem zavarja a hajózási és fürdőzési szezont, de komoly problémákat okozhat, ha az ősz sem lesz csapadékosabb - mondta a szakember. Akkor ugyanis megfordulhat a tendencia, és a felszíni vizek kezdik el táplálni a felszín alatti vizeket, növelve az elszivárgási veszteségeket is.
Az ilyen mértékben elmaradó tavaszi esőzés a 2000-2004. közötti aszályos évekre sem volt jellemző Csonki István szerint - akkoriban a nyári csapadék hiányzott évekig a tóból. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszú távú előrejelzései szerint átlagos június és július, majd szárazabb és melegebb augusztus következik.
Az igazi probléma nem a mostani alacsony vízszint, vagy a csapadékszegény időjárás - mondta Csonki István korábban az MTI-nek. A fő gond az, hogy az 1970-es évek óta sokkal nagyobb arányban apad a vízgyűjtő területről befolyó víz, mint ahogy a csapadékhiány alakul. Vagyis a korábbiaknál jóval kevesebb víz érkezik a Balatonba, aminek egyelőre a szakemberek sem tudják az okát. Ezért fontos az igazgató szerint, hogy mielőbb komoly kutatásokat végezzenek az okok kiderítésére, mert csak a tények ismeretében lehet bármilyen intézkedést hozni