Megmentette az április a szabolcsi almát

Még összejöhet a közepes termés, mert a jókor jött esők pótolják a húsvéti fagy okozta károkat. Április elején elfagyott a kajszibarack, a korai meggy, a cseresznye, az őszibarack és a szilva is a Nyírségben.

A fagykárok ellenére bizakodóak a szabolcsi gazdálkodók. Az áprilisi jó idő és a megérkezett csapadék hatására ugyanis bőséges a fák virágzása, ami mérsékelheti a márciusi terméskiesést. Május elején-közepén véglegessé válik, hogy milyen a terméskötődés mértéke, de már most sokan úgy vélik hogy "egy normális, közepes termés még összejöhet" - mondták helybeli gazdálkodók az MTI-nek.

Hirtelen melegedett fel az időjárás Szabolcsban a húsvét előtti időszakban, március második felétől. Több napon át plusz 18-20 fok körül volt a nappali hőmérséklet. A meleg miatt nem csak a korán virágzó gyümölcsfák rügyeztek ki, hanem a későbbi fajták is.

A tavasz két-három héttel előbb kezdődött a megszokottnál, így viszont nagy pusztítást végezhetett a húsvéthétfői fagy. A hideg idő miatt jó része odalett a szirmát kibontott kajszibarack, korai meggy, cseresznye, őszibarack, szilva, illetve több almafajta, így az idared, a jonagold és a gála termésének.

A gyümölcstermesztés szempontjából kedvező májusi-júniusi időre szükségük is lenne a nyírségi termelőknek, hiszen nem csak az idén okozott kárt a térségben az időjárás. 2011. május 6-án mínusz 7-8 Celsius-fokos fagy tarolta le a burgonya-, a borsó-, a napraforgó és korai kukoricatáblákat, valamint a gyümölcsfákat. A terméskiesést akkor 10 milliárd forint értékben állapították meg.

Két évvel korábban, 2010. június 7-én valóságos trópusi vihar tombolt Szabolcs megye középső részén, Tiszavasváritól Nyírbogdányon át Beregsurányig hatalmas jégesővel kísérve. Az öklömnyi jég összesen 7011 épületben tett kárt, főként a tetőszerkezetekben, a mezőgazdasági termelők ültetvényeit pedig földig tarolta, amerre elhaladt. A gazdálkodók kára meghaladta a 6 milliárd forintot.

Még korábban, 2007. április végén, május elején több fagyos, mínusz 6-8 fokos hideg éjszakát jegyeztek fel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és akkor a teljes gyümölcstermés 90 százaléka pusztult el. A kár több mint 15 milliárd forint volt, mert csupán almából 30 ezer hektárt meghaladó ültetvény volt még akkor, szemben a mostani közel 16 ezerrel.

A jelentősebb természeti csapások mellett több kisebb-nagyobb is érte Szabolcsot a legutóbbi öt évben, és volt, amikor a sok csapadék, belvizek vagy szélviharok, forgószelek pusztítottak nem egy településen. A meteorológusok szerint a szélsőségessé vált időjárás a klímaváltozás következménye lehet. Ahhoz azonban, hogy az éghajlat egyértelmű változásáról lehessen beszélni, hosszabb időszak, legalább 30-50 év tapasztalatainak összesítésére lenne szükség a szakemberek szerint.