Válságban is több üvegházgázt pöfög az EU

A hideg tél és a némileg magához térő gazdaság miatt nőtt a szén-dioxid-kibocsátás itthon is. A 2010-ben megnövekedett üvegházgáz-kibocsátás több mint feléért, pontosan 56 százalékáért három ország, Németország, Lengyelország és Nagy-Britannia a felelős.

Két százalékkal kevesebb üvegházgázt engedett a levegőbe az a több mint 12 ezer európai erőmű és ipari létesítmény, amelynek fizetnie kell a szén-dioxid-kibocsátásért azáltal, hogy kvótákat vásárol az Európai Unió CO₂-kereskedelmi rendszerében, az ETS-ben. A csökkentés 2011-ben történt 2010-hez képest.

A teljes üvegházgáz-mérleg 2011-re még nem áll rendelkezésre, azonban az EU környezetvédelmi ügynökségének (EEA) friss összegzése szerint 2010-ben több üvegházgáz került a légkörbe, mint egy évvel azelőtt. A növekményt egyrészt az okozta, hogy a gazdaság némileg talpra állt két, válság meghatározta év után, másrészt hidegebb volt azon a télen, mint 2009-ben. Tonnákban számolva mindez úgy néz ki, hogy az EU huszonhét tagállama 111 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházgázt engedett a levegőbe.

A növekedés 2009 és 2010 között 2,4 százalék volt, ami viszonylag soknak számít, hiszen 2008 és 2009 között 7,3 százalékos csökkenés volt. (A válság miatt akkor ugyanis 365 millió tonnával kevesebb üvegházgáz került a légkörbe az unió területén.) "A 2010-es növekmény még több is lehetett volna, ha nem terjed viszonylag gyorsan, 12,7 százalékkal a megújuló energiaforrások használata" - mondta Jacqueline McGlade, az EEA ügyvezető igazgatója.

Magyarország is 800 ezer tonnával több üvegházgázt engedett a levegőbe 2010-ben, mint 2009-ben. A grafikonon az is látható, hogy a 80-as évek végéhez, illetve az 1990-es állapothoz képest is jelentősen csökkent az ország szén-dioxid-kibocsátása.

Az uniós összkibocsátás növekedéséért az EEA elemzése szerint a nem megújuló energiahordozók használata a felelős. A hidegebb 2010-es tél miatt több földgázt, szenet használtak a lakó- és kereskedelmi épületek fűtésére. Ehhez járult hozzá a távfűtés és az áramtermelés szén-dioxid-kibocsátása is. Több üvegházgáz került a légkörbe a fellendülő ipari termelés, kiemelten a vas- és acélgyártás miatt. A közúti szállítás kibocsátása viszont csökkent annak ellenére, hogy a szállítási igény nőtt.

A teljes növekmény több mint feléért, pontosan 56 százalékáért három ország, Németország, Lengyelország és Nagy-Britannia a felelős. 2010 végére jelentősen több üvegházgázt engedett a légkörbe Észtország, Finnország, Svédország és Litvánia is. A válság sújtotta Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában viszont még kevesebb üvegházgáz került a levegőbe 2010-ben, mint 2009-ben.

A 2010-es kibocsátással együtt az EU tartani tudja a kiotói klímavédelmi egyezményben vállalt, hosszú távú csökkentési célt - állapítja meg elemzésében az EEA, amelynek feladata független tájékoztatást adni környezeti ügyekben az EU intézményeinek és a tagállamoknak.