A szivacshoz hasonló szerkezetű, új anyag nagy nyomáson többféle gáz molekuláit képes magába zárni. Míg más gázokat a nyomás csökkentésével elenged a NOTT-202 jelű anyag, a szén-dioxid ekkor is a résekbe zárva marad a fémorganikus váznak köszönhetően. A Nature Materials című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői szerint fejlesztésük azzal kecsegtet, hogy az erőművek és gyárak által kibocsátott gázokból szelektíven megköthető az üvegházhatású szén-dioxid - tudósít a BBC online kiadása.
Fémorganikus vázakkal már évek óta kísérleteznek a kutatók abban a reményben, hogy alkalmasak lesznek különböző gázok csapdába ejtésére. Ezekben a szerkezetekben egy központi fématomot hosszabb, széntartalmú szerves láncok vesznek körül, így végül lyukacsos vázat alkotnak. Egészen eddig azonban az volt a probléma, hogy a létrehozott vázak nem szelektíven kötötték meg a gázokat, minden rajtuk áthaladó gáz a csapdában maradt. Amikor mégis sikerült szelektív vázat előállítani, akkor az volt a gond, hogy túl kevés szén-dioxidot volt képes tárolni.
A nottinghami és a newcastle-i egyetemek kutatóinak felfededése úgy tűnik, hogy megoldja ezeket a problémákat. A porózus anyag elsősorban a szén-dioxid gázmolekuláit köti meg, amelyekből ráadásul nagy mennyiséget képes tárolni is.
A kifejlesztett komplex molekulát röntgendiffrakciós berendezéssel is megvizsgálták. Ebből kiderült, hogy a NOTT-202 valójában két vázszerkezetből épül fel, amelyek tökéletlenül illeszkednek egymáshoz, így éppen olyan nanopórusokat hoznak létre, amelyekbe beleillik a szén-dioxid molekulája beleillik.
A kutatók szerint ez a két részből álló vázszerkezet a porózus anyagok teljesen új osztályát képviseli. Ha ezekből különböző összetételű szerkezeteket sikerülne létrehozni, akkor számos más gázt is specifikusan lehetne megkötni a későbbiekben.