Égiháború zajlik Magyarország felett

Éppen Magyarország fölött húzódik az a hatalmas időjárási frontzóna, amelyben a sarki eredetű hideg és a szubtrópusi meleg levegő keveredik. Emiatt lesz zivataros az időjárás szerda estig.

"Nagyon labilisak a légrétegek, ami nagyon kedvez a záporok kialakulásának. Ahol éppen felszakadozik a felhőzet, ott a napsütés hatására a talaj fölött gyorsan felmelegszik a nedves levegő, majd fölszáll, mint egy kéményben. Az emelkedés miatt gyorsan lehűl a levegő, emiatt kicsapódik a pára, és beindul a gomolyfelhő-képződés" - mondta Gaál Áron, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa. A meteorológusok egyébként akkor nevezik instabilnak a levegőt, amikor egy felfelé elindult légrészecske magától gyorsul tovább.

"Ez a frontzóna nem sokáig marad már felettünk. Kelet-Európától a Kárpát-medencén át egészen Dél-Franciaországig úgy ki van feszülve, mint egy húr, tehát nem maradhat sokáig ebben az állapotában. Ahol elpattan, nyugat felől már szárazabb, stabilabb légtömegek érkeznek Magyarország fölé, így fokozatosan csökken az esélye a zivatarok kialakulásának" - mondta a szakember. Ez az úgynevezett, a mérsékelt égövön végighúzódó polárfront fokozatosan kelet felé helyeződik át, így csütörtökön már nem kell zivatarokra számítani. A péntek lesz a hét első csapadékmentes napja: derült, napos idő várható országszerte.

A villámlás okozta a legnagyobb károkat

Amennyiben egy záport okozó felhő továbbfejlődik, és beindul az elektromos töltések szétválasztódása, zivatarfelhő alakul ki. A zivatart pontosan a villámlás különbözteti meg az előbbitől. Ezzel együtt előfordulnak száraz zivatarok is, amikor csupán a villámlást lehet látni csapadékhullás nélkül. A pozitív és negatív töltések szétválása a heves feláramlásokban összeütköző jégszemek és vízcseppek miatt következik be, tehát a villámlás létrejöttéhez olyan gomolyfelhők kellenek, melyekben már elégséges mennyiségben van jelen jég.

Így villámlott Pomáz és Szentendre fölött a hétfőre virradó éjszaka

A villámlás okozta a legnagyobb károkat szombaton, vasárnap és hétfőn a veszélyes időjárási jelenségek közül a Generali Biztosító adatai szerint. Kedd reggelig összesen 868 kárbejelentést regisztrált a társaság, az összérték megközelíti a 90 millió forintot. A villámcsapások összesen 42 milliós pusztítást okoztak. A viharkár 19,5 millió forintra rúg, a jégeső 21,7 milliós károkat okozott. A leginkább érintett területeken, Baján, Budapesten, Debrecenben Pécsen ötszörösére nőtt a kárbejelentések száma a június elején megszokotthoz képest.

A villámcsapások okozta kár azért ilyen magas, mert számos elektronikus berendezést rongált meg a hálózatban fellépő túlfeszültség. A károk felmérése jelenleg is zajlik, az előzetes adatok alapján a szélrohamok miatt megsérült, felszakított tetőszerkezetek, kidőlt fák és a jégeső okozta gépjárműkárok a leggyakoribb kártípusok a Generali információi szerint. A biztosító egyébként idén 15 ezer esetben regisztrált villámlással összefüggő káresetet.

Nem lehetett előrejelzni a nyíracsádi tornádót

A legmagasabb fokozatú, piros színnel jelzett figyelmeztetést vasárnap adta ki az OMSZ a 100-120 kilométeres erősségű széllel érkező heves zivatarok, az 50 milliméternyi eső és a pusztító jégeső miatt. A legnagyobb károkat a láncokba szerveződő, forgó zivatarfelhőkből álló szupercella tudja okozni.

Amennyiben a cella egy helyi alacsony légnyomású rendszert fog közre, tornádó alakulhat ki. A meteorológiai radarképen mindez kampó alakzatban jelenik meg. Bár a radar nem látja magát a tornádót, de tudni lehet, hogy a légörvény mindig a kampószerű alakzat kiöblösödésében található. Az ilyen szupercellás forgószél érkezését tehát előre lehet jelezni.

Radarfelvétel egy szupercelláról a jellegzetes kampós alakzattal (lila kör), Füzesabony és Tiszafüred között 2010. augusztus 16-án

Ha viszont a tornádó nem így alakul ki, akkor nem vehető észre a radaron. Ilyen volt az OMSZ előzetes vizsgálata szerint a július 1-jén a Debrecen melletti Nyíracsádon pusztító légörvény is. A tornádó csak pár percig ért talajt, ám pont útjába esett a falu több tucat lakóháza. Összesen 31 épületben keletkeztek károk, a tornádó leszórta a tetőcserepeket, kerítéseket, tűzfalakat, vaskapukat döntött ki.

A nyíracsádi légörvény mérsékelt erősségűnek számít a Ted Fujitáról, a Chicagói Egyetem extrém időjárási jelenségeket kutató meteorológusáról elnevezett skála szerint. A mérsékelt, vagyis EF1-es kategóriába azok a tornádók esnek, amelyekben a szélsebesség 138-178 kilométer/óra. A módosított Fujita-skála a károkozás mértékét veszi alapul; a mérséklet erősségű tornádó felszakítja házak tetőszerkezetét, leszakítja az ajtókat, betöri az ablakokat, felborítja a lakókocsikat (a skála további elemeit lásd a cikk végén).

Őszig tart a zivatarszezon

A heves záporok azért is fordulnak elő gyakrabban, mert április közepén elkezdődött az úgynevezett konvektív szezon az időjárásban. Ilyenkor már olyan erős a napsugárzás, hogy könnyen alakulnak ki nagy hőmérsékleti különbségek a levegő rétegei között. A meteorológiában ezért is nevezik konvektívnek a nyári félévet, mert ilyenkor a csapadék sokkal inkább zápor formájában hullik, nem országos, áztató esőként.

A gomolyfelhőből, zivatarfelhőből kialakuló záporokat az különbözteti meg az esőtől, hogy intenzitása gyorsan változik. Rövid idő alatt lehull, jellemzően egy nyári zápor nem tart tovább 30-60 percnél. Az esőcseppek átmérője eléri, sőt meghaladja az egy millimétert, viszont villámlás nem történik, tehát károkat legfeljebb a nagy mennyiségben érkező csapadék okozhat.

További tornádóerősségek a Fujita-skálán

• EF0 (gyenge), szélsebesség: 105-137 km/h. Megsérülnek a tetők, ereszcsatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek. Azok a tornádók, amelyeknél nincs bejelentett pusztítás, mindig EF0-snak számítanak.
• EF2 (nagy), szélsebesség: 179-218 km/h. A tetőszerkezetek leszakadnak, a lakókocsik teljesen elpusztulnak. A nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek.
• EF3 (erős), szélsebesség: 219-266 km/h. Teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés történik a nagyobb épületeken (például bevásárlóközpontokban). A vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik a környéken. A nehezebb gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.
• EF4 (pusztító), szélsebesség: 267-322 km/h. Az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők. A tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
• EF5 ("elképesztő"), szélsebesség: nagyobb 322 km/h-nál. A többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, darabjaik messzire szétszóródnak. A nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.