Lenyeli az erdő a hópárducokat

Eltűnhet a himalájai hópárduc élőhelyének 30 százaléka a globális felmelegedés miatt a WWF éghajlatváltozásról szóló kutatása szerint. A természetes erdőhatár magasabbra tolódása az egész terület ökoszisztémájának felborulásához vezethet.

A hópárduc veszélyeztetett faj, amelynek vadon mindössze 4500-6000 példánya él, de a szaporodóképes állományt 2500-nál kevesebbre becsülik. Legnagyobb részük Észak- és Közép-Ázsia magashegységeiben, köztük a Himalájában fordul elő. Itt a hópárducok az erdőhatár felett elhelyezkedő alpesi területeken élnek mintegy 4-5000 méter magasságban, ahol szabadon vadászhatnak zsákmányukra.

A globális felmelegedés miatt azonban a hegységek klímája megváltozik, nedvesebbé és melegebbé válik. Emiatt pedig terjeszkednek az erdők, vagyis egyre feljebb húzódik a természetes erdőhatár. "Ezek a ragadozók csak ritkán tévednek erdős területekre. Ha az erdőhatár olyan ütemben húzódik felfelé, ahogy az a kutatásunkból látszik, akkor a hópárducok hamarosan élőhely nélkül maradhatnak" - mondta Jessica Forrest, a WWF szakértője és a tanulmány egyik szerzője.

A hópárduc (Panthera uncia vagy Uncia uncia) az alpesi és szubalpesi régióban él, a 3350 és 6700 méter között

A kutatók felmérték, hogy melyek lehetnek azok a területek, ahova a hópárducok vándorolhatnak. A legtöbb ilyen hely átnyúlik a térségben található országok határain. Ezért a WWF arra kéri az érintett országok vezetőit, fokozott nemzetközi együttműködéssel kezeljék a problémát. A nagyragadozók jelenléte minden élőhelyen a teljes életközösség egyensúlyára hatással van: ha létszámuk csökken, akkor túlságosan megnövekszik a növényevők száma, ami az ökoszisztéma felborulását eredményezheti.