Földgázt pöföghet fel az Antarktisz

Mára több milliárd tonna fagyott metán lett az ősi Antarktiszt borító erdőkből, amely kiszabadulva fokozza a klímaváltozást. A metánt tízszer annyi szerves eredetű szénből alakították át baktériumok, mint amennyit az Északi-sarkvidék félteke fagyott talaja, a permafroszt rejt.

Sűrű trópusi-szubtrópusi erdők borították 50-52 millió évvel ezelőtt az Antarktiszt. A tengeri üledékrétegekből vett mintákból pollenszemek kerültek elő, amelyek bizonyítják: többek között a mai majomkenyérfák ősei éltek a kontinens partján ott, ahol most az antarktiszi jégmező a tengerbe ér. E növények szerves anyagát most 1-4 kilométer vastag jég és 1,5-14 kilométer vastag üledékréteg borítja.

A szerves anyagot valószínűleg metánná alakították a jég alatti, oxigénhiányos környezetben élő baktériumok - ez a következtetése egy amerikai-brit kutatócsoportnak. Amennyiben az olvadás miatt vékonyodni kezd a jég a Déli-sarkvidéken, az erősen üvegházhatású gáz felszivároghat a légkörbe. Az üledékrétegek összesen 21000 milliárd tonna szerves eredetű szént rejtenek - írja Jemma Wadham, a Bristoli Egyetem és Slawek Tulaczyk, a Kaliforniai Egyetem (Santa Cruz) glaciológusa. Az általuk vezetett kutatócsoport tanulmánya a Nature augusztus 30-i számában jelent meg.

4 milliárd tonna metán

"Könnyű elfeledkezni arról, hogy 35 millió évvel korábban, mielőtt elkezdett volna eljegesedni az Antarktisz, burjánzott a kontinensen az élet" - mondta Tulaczyk. A szerves anyag évmilliókon át elzárva maradt a terjeszkedő-vastagodó jég alatt. "Modellszámításaink azt mutatják, hogy a szerves szént metánná alakíthatták a mikrobák." A kutatócsoport becslései szerint a nyugat-antarktiszi jégmező fele (1 millió négyzetkilométer) és a kelet-antarktiszi jégmező egynegyede (2,5 millió négyzetkilométer) alatt találhatók a kérdéses üledékrétegek.

"Óriási mennyiségű szerves eredetű szénről van szó, több mint tízszer annyiról, mint amennyit a permafroszt (örökké fagyott talaj) rejt Szibériában és Alaszkában. Laboratóriumi kísérleteink szerint biológiailag aktív rétegekről van szó, vagyis a szerves szenet szén-dioxiddá és metánná alakítják a mikrobák" - mondta Jemma Wadham. A vastag jégrétegek alatt a gáz metánhidráttá (más néven gyúlékony jéggé) alakul, amelyben a gázmolekulákat fagyott víz zárja közre.

A kutatócsoport szerint jégbe zárva és gáznemű formában mintegy 4 milliárd tonna metánt rejt az Antarktisz. A mennyiség nagyságrendileg hasonló ahhoz, amennyi a permafroszt tárol. Mivel a déli-sarkvidéki készletek viszonylag alacsony mélységben fekszenek, felszabadulhatnak a jégolvadás nyomán és tovább fokozhatják a globális klímaváltozást, felgyorsítva a jégrétegek olvadását. A metán huszonegyszer erősebben üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

"Egyáltalán nem meglepő, hogy jelentős mennyiségű metánhidrátra bukkanunk a jégtakaró alatt" - mondta a tanulmány társszerzője, Sandra Arndt. "Ugyanúgy, mint a tengerfenék alatti üledékrétegek esetében, itt is hideg van és erős nyomás uralkodik, amelyek alapvető feltételei a metánhidrát-mezők kialakulásának". A szerzők végkövetkeztetése az, hogy mivel a globális mentánkészletek kevéssé ismert részéről van szó, mélyfúrásokra van szükség annak megállapítására, pontosan mennyi üvegházgáz van az antarktiszi jég alatt.