Pálmák nőttek egykor az Antarktiszon

Sűrű trópusi erdő boríthatta 52 millió évvel ezelőtt a Föld egyik jelenleg legbarátságtalanabb területét, az Antarktiszt. Ha most lenne annyi szén-dioxid a légkörben, mint akkor, már víz alatt lenne egész Észak-Németország.

Pollenre és spórákra, vagyis egy trópusi-szubtrópusi esőerdő nyomaira bukkantak azokban a mintákban, amelyeket a tengerfenék alól, ezer méteres mélységből hoztak fel az Antarktisznál a Frankfurti Egyetem és Klímakutató Központ (BiK) munkatársai. Eredményeik szerint esőerdő nőtt 52 millió évvel ezelőtt az Antarktisz partjainál. Az erről szóló tanulmányt a Nature közölte csütörtökön.

"Akkoriban a mainál 50-60 Celsius-fokkal melegebb volt, mint most" - mondta Jörg Pross paleontológus. Ezekért az éghajlati viszonyokért a légkör magas szén-dioxid-tartalma és a meleg tengeráramlatok voltak a felelősek. A szén-dioxid koncentrációja akkor kétszer akkora volt, mint ma.

Így nézne ki Nyugat-Európa, ha legalább 60 méterrel megemelkedne a tenger (interaktív térkép itt)

Az elemzett kőzetminták közül a legkorábbi 53 millió, a legkésőbbi 46 millió éves. A megtalált virágpor és spóra az antarktiszi partról származott. Ahol most a kontinenst borító jégmező a tengerbe nyúlik, számos fagyérzékeny és kifejezetten melegkedvelő növény élt, többek között pálmák és a mai majomkenyérfa elődei. A három hónapos, napsütés nélküli sarki tél ellenére a Wilkes-föld nevű partszakaszon jóval melegebb volt, mint a kontinens belsejében. Ott mérsékelt égövi esőerdők nőttek, többek között a mai Új-Zélandon honos tűlevelűvel, az araukáriával. A rendkívül enyhe klímára utalnak a talajbaktériumok nyomai is.

Az ősi éghajlati feltételekből kiindulva a jelenlegi klímaváltozásról is nyilatkoztak a kutatók. "Ha változatlan ütemben halad a szén-dioxid-kibocsátás a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, néhány évszázadon belül újra elérjük az akkori légköri koncentrációt" - magyarázta Pross.

A jégtömegek olvadásának üteméből ítélve a kutatók szerint hosszútávon elkerülhetetlenül megemelkedik 70-80 méterrel a tengerek szintje. Ha ez bekövetkezik, akkor Németország nagy része a víz alá kerül. Pross szerint Észak-Németországot elárasztja a víz, Köln harminc méterrel lesz a víz alatt, Mainzból és Lipcséből kikötőváros lesz. Az amerikai keleti part teljesen víz alá kerül, a New York-i Szabadság-szoborból pedig mindössze húsz méter állhat majd ki.