Két hónappal a fukusimai balesetsorozat után 144 felnőtt példányt vizsgáltak meg az okinawai egyetem kutatói a bogárkalepke-félék családjába tartozó Pseudozizeeria maha lepkefajból. A lepkéket tíz helyszínen gyűjtötték, többek között Fukusima tartományból is. A baleset idején, 2011. március 11-én és utána a lepkék lárvaalakban, hernyóként teleltek még át.
A vizsgálat szerint kisebb volt a szárnyuk és szabálytalanul fejlődött a szemük azoknak a lepkéknek, amelyek a nagyobb sugárterhelést kapott területekről származtak. Joji Otaki és munkatársai laboratóriumban szaporították a rovarokat 1740 kilométerre Fukusimától, tehát olyan helyszínen, ahol további sugárterhelés aligha érhette őket. Az utódok olyan rendellenességeket mutattak, amelyek az atomerőmű környékén begyűjtött példányokon korábban még nem figyeltek meg: eltorzult csápjuk például akadályozta őket környezetük és fajtársaik felismerésében - számolt be a BBC News.
Két ép szárnyú és lábú Pseudozizeeria maha Japánból
Hat hónappal a baleset után a kutatócsoport ismét begyűjtötte a lepkéket a korábban már vizsgált tíz helyszínről. Az atomerőmű környékéről származó példányokon a mutációs ráta megduplázódott a korábban vizsgált példányokhoz képest. A kutatók szerint ennek oka egyfelől a sugárszennyezett táplálék, másrészt az, hogy az előző generáció genetikai mutációi újabb rendellenességekhez vezettek ezekben a példányokban.
Otaki és csoportja tíz éve vizsgálja azt, hogyan reagál a Pseudozizeeria maha lepkefaj a globális felmelegedésre. Mivel a lepke gyakran előfordul parkokban és kertekben, jól jelzi az emberi tevékenység környezeti hatásait. Mostani eredményeiket a Nature kiadásában megjelenő Scientific Reports folyóirat közölte. A mutációk azt jelzik, hogy a nukleáris baleset miatt a levegőbe került sugárzó részecskék hosszabb távon is károsak lehetnek. Mostanra a sugárzási szint nagyjából visszatért a 2011 márciusa előtti szintre Japánban.