Új térkép: öt centivel nőtt a világtenger

Szinte két évtized műholdas méréseit összesítették. Az eredmény: évi átlagban 3 milliméterrel nőtt a világtenger szintje 1992 és 2010 között. Az átlag viszont óriási területi eltéréseket fed, a Fülöp-szigeteknél például több mint 10 milliméterrel nőtt meg a tengerszint egy év alatt.

A tengerek szintje évente kicsivel több mint 3 milliméterrel nőtt négy műhold tizennyolc év alatt szolgáltatott adatainak újraértékelése szerint. Az összefoglaló kutatás eredményeit az Európai Űrügynökség (ESA) szervezte konferencián jelentették be Velencében.

Így emelkedett a tengerszint 1993 és 2010 között. A sötétvörös 12 mm-es emelkedést, a mélykék 12 mm-es süllyedést jelez

A most összesített adatok segítségével az oceanográfusok pontosabban el tudják különíteni a tengerszint éves és annál rövidebb idő alatt végbemenő változásait a hosszú távú trendtől. Tizennyolc év adatai azt mutatják, hogy a világóceán hőt nyel el, vagyis melegszik, így kiterjedése is nő. Továbbá a Grönlandon és az Antarktiszon elolvadó jégmezők, borjadzó gleccserek vize is emeli a tengerszintet.

Nem mindegy viszont, hogy a folyamat gyorsul-e vagy sem. Fontos elkülöníteni azokat az adatsorokat is, amelyek a tengerszint hosszú távon végbemenő emelkedésére-süllyedésére utalnak. Például a Csendes-óceán felszíne rendszeresen az átlagnál jobban felmelegszik, illetve lehűl az El Nino/La Nina jelenségpáros miatt a dél-amerikai partok mentén. Ez pedig befolyásolja a tengerszintet is. "Ott, ahol [a térképen] nagy tengerszint-emelkedést látunk, valószínűleg nem ezzel fogunk szembesülni húsz év múlva. Azért van szükség a még nagyobb időtávú adatsorokra, hogy azonosítsuk a tengerszintek évtizedek alatt végbemenő váltakozását" - mondta Steven Nerem, a Coloradói Egyetem (USA) munkatársa a BBC-nek.

Évszázados segítség

A műholdas megfigyelés a tengerszintmérés történetének viszonylag új epizódja. A rendszeres műholdas mérések az ESA ERS-1 nevű eszközével kezdődtek 1991-ben. Ezt a francia-amerikai TOPEX/Poseidon műhold, majd a Jason 1 és 2 követte. Mind a négy műhold radaros magasságmérőt használt a tengerszint változásának meghatározására. A műszer mikrohullámú sugárzást bocsát az óceán felszínére, majd a visszaverődés idejéből ki lehet számolni a magasságot.

Így emelkedett a Csendes-óceán Japánnál, a Fülöp-szigeteknél és Ausztráliánál

Az összképhez a műholdas adatokat össze kell vetni a tengerparton elhelyezett árapályszintmérők információival. Noha ezek az állomások természetesen nem szolgáltatnak olyan átfogó képet, mint a műholdak, azonban segítségükkel könnyebben lehet azonosítani a hosszú távú változásokat. Néhány árapálymérő ugyanis több mint kétszáz éve folyamatosan szolgáltatja az adatokat.

Az eddigieknél részletesebb adatokat fog biztosítani a part menti tengerszint-emelkedésről a francia-indiai együttműködésben készülő SARAL/Altika műhold. Az űreszközt nagyfrekvenciás távolságmérő radarral szerelik fel, amely az úgynevezett K_a hullámhosszon (26,5-40 Ghz) működik. Az eszköz olyan részletességű képet szolgáltat majd a parti tengerszint-emelkedésről, amelyre a korábbi négy műholdon elhelyezett mérőberendezések nem. A műholdat a tervek szerint decemberben állítják pályára.