Fogja be a tetőn a széláramot!

Úgy néz ki, mint egy absztrakt szobor, pedig áramot termel. Ha elég hatékony lesz, minden beruházó ilyet akar majd az épületére. Átadták a legnagyobb, tetőre szerelt miniszélturbina-telepet az USA-ban, de Magyarországon is van hasonló kísérlet.

Egy ház energiaigényének fedezésére a legjobb megoldás, ha maga az épület termeli meg a szükséges áramot. A tetőn el lehet helyezni napelemet, de magas épület esetén kézenfekvő ötlet, hogy valamilyen szélcsapdát is telepítsenek mellé. A legnagyobb, tetőszerkezettel egybeépített szélgenerátor-telep az Oklahomai Orvosi Kutató Alapítvány (OMRF) székházán kapott helyet az Egyesült Államokban. Az OMRF összesen 18 darab, vasbeton keretbe foglalt függőleges tengelyű turbinát állíttatott üzembe.

Az 5,6 méter magas, egyenként 4,5 kW teljesítményű miniturbinák 14 kilométer/órás szélsebességnél kezdenek forogni és áramot termelni. Ez a szélsebesség jóval alatta van az oklahomai átlagnak. (Magyarországon 7-14,5 kilométer/óra az átlag, a széllökés 36 kilométer/óra felett kezdődik.) A tetőfarm évente akár 85 ezer kilowattóra áramfogyasztást fedez, és évente ezer tonnával csökkentheti az épület szén-dioxid-lábnyomát.

A turbinák szerelés közben

Az új építészeti koncepció városi környezetben, azaz ott képzeli el az energiatermelést, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ehhez alkalmazkodik a tetőre épített szélturbina elhelyezése, alakja és mérete. A függőleges eszközök eszerint a vidékre telepített, óriásturbinákból álló szélfarmokat egészítenék ki.

Kilencven éves ötlet

A gyártó, a Verger Wind Sigurd Johannes Savonius finn mérnök 1922-es tervének továbbfejlesztésével alkotta meg a V2-es turbinát (a kilencvenéves találmányról itt olvashat bővebben). Az acélból és repülőgép-alumíniumból készült könnyű rotorok nem terhelik meg túlzottan az épület tetőszerkezetét. Zajkibocsátásuk csupán 5 decibellel haladja meg a környezeti zajszintet, valamint rezgésmentesek. Nem veszélyesek a madarakra és denevérekre, továbbá elindításukhoz nincs szükség hálózati áramra.

Hasonló elképzelés nyomán épült meg a tatabányai Edutus Főiskola tetején üzemelő szélturbina. "Ez inkább oktatási, mint energiatermelő célokat szolgál. Több paramétere változtatható, például a lapátok száma, szöge, a generátor áttétele, és ezeknek a hatása mérhető" - mondta az [origo]-nak Szabó Béla Gábor műszaki tanár, a főiskola Alternatív Energia Műhelyének vezetője.

...és az OMRF központjának díszeként

Az Oklahomában megtermelt 85 ezer kilowattóra villamos energia nem lehet elegendő az épület teljes energiaigényének ellátására, hiszen ez körülbelül annyi, mint amennyit folyamatos felhasználás mellett egy közel 10 kW-os teljesítményű fogyasztó elhasznál. (Érzékeltetésül: mintha valaki öt darab, egyenként 2000 wattos vasalóval egész éven át, éjjel-nappal vasalna.) De talán nem is ez a lényeg ebben az esetben - mondta.

Megugró hatásfok

"A telep hatásfoka 12 százalékos lehet, ami elmarad a modern napelemekétől. Ám a fotovoltaikus elemek hatásfoka 0,5 százalék körül volt a kezdet kezdetén, ehhez képest ma tömeggyártásban is már 14-17 százalék érhető el megfizethető áron. Az épített környezetbe telepíthető szélturbinák fejlesztése nagyon korai szakaszban van. Még nem következett el olyan áttörés, mint a napelemek esetében" - magyarázta Szabó Béla Gábor.

Véleménye szerint azért szükséges az ilyen irányú kutatás-fejlesztést támogatni, hogy belátható időn belül elérhetővé váljanak olyan szélturbinák, amelyek gazdaságosságban is megállják a helyüket, még ha nem is mindenhol, csak a széljárta területeken. Ugyanilyen, illetve ennél kicsit jobb hatásfokkal működhetnek Magyarország egyes régióiban a vertikális tengelyű szélturbinák - tette hozzá.