Többet árt a villanyautó, mint a benzines

Az villamos hajtás bizonyos esetekben több károsanyag-kibocsátással járhat az akkumulátorok miatt, mint amennyit a hagyományos benzin- vagy dízelmotorok termelnek egy új kutatás tanulságai szerint. Most először pontosíthatjuk, milyen helyzetekben ésszerű választás az elektromos autó, és mikor nem.

Különféle járművek életciklusát elemezve a Norvég Műszaki és Tudományegyetem kutatói arra jutottak, hogy a szénerőművek által termelt villamos energia miatt az elektromos autó nagyobb mértékben felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Ráadásul az elektromos járműveket gyártó üzemekből is több mérgező hulladék kerül ki, mint a hagyományos autógyárakból.

"Azt vizsgáltuk, hogy a gyártásuk, üzemben tartásuk és bontásuk, azaz teljes életciklusuk során milyen hatást gyakorolnak a környezetre" - mondta Anders Hammer Stromman professzor, a kutatás társszerzője. Már maga a gyártás kétszer nagyobb mértékben járul hozzá a globális fölmelegedéshez, mert az elektromos autó akkumulátorához és motorjához több mérgező (nikkel, réz, alumínium) fémvegyületet használnak föl, mint a benzin- vagy dízelmeghajtású járművekhez. Ez lényegesen növeli a savasodási potenciálnak nevezett környezetterhelési indikátort. Vagyis az elektromos autó már azelőtt szennyezi a környezetet, mielőtt forgalomba kerülne.

Többféle szempontból is vizsgálták a járműveket: milyen mértékben befolyásolják a savas esők, a mikroszkopikus méretű légszennyezés, a szmog szintjét, mennyire veszélyesek az emberre és a környezetre, és gyorsítják-e a fosszilis tüzelőanyag- és az ásványvagyon kimerülését. "A belsőégésű motorokhoz képest az elektromos autó minden szegmensben rosszabbul teljesített, dacára az üzemeltetése közben mérhető nulla károsanyag-kibocsátásnak" - mondta a professzor.

Zöld áram és sok kilométer a megoldás

Amennyiben viszont az elektromos autó töltéséhez szükséges áram alacsony környezeti terheléssel járó (például megújuló) energiaforrásból származik, az autó üzemeltetése lényegesen csökkentheti a környezetre ártalmas üvegház hatású és a kipufogógázok mértékét. "Ésszerűtlen tehát az elektromos meghajtást népszerűsíteni olyan régiókban, ahol fosszilis tüzelőanyagok, azaz szén- vagy kőolaj elégetésével nyerik az energiát", olvasható a kutatásban.

Európa áramtermelése több lábon áll: a fosszilis erőművek mellett jelentős az atomenergia és a megújuló források alkalmazása is. Ezért itt az elektromos járművek 10-24 százalékkal mérsékelhetik a globális fölmelegedésért felelős károsanyag-kibocsátást a hagyományos meghajtású járművekhez képest. "A mi számításaink szerint is a jelenlegi feltételekkel 10 százalékos előnyt jelent az elektromos meghajtás a dízelhez képest", mondta BBC kérdésére Dieter Zetsche, a Daimler AG vezérigazgatója.

A tanulmány egyik fő megállapítása, hogy minél többet használják az elektromos autót, annál inkább növekszik előnye a belső égésű meghatású járművekhez viszonyítva. Kétszázezer megtett kilométer esetén az e-autó már 27-29 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, mint a benzines, és 17-20 százalékkal kedvezőbb a dízelnél is. Ellenben százezer kilométer esetén csak 9-14 százalékkal jobb a benzinesnél, és egyenlő mértékben szennyezi a környezetet a dízel meghajtású járművel.

Szerencsére az akkumulátorok fejlődésével nő az élettartamuk is. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a benzin- és a dízelmeghajtás is fejlődik. Aki tehát elektromos autó vásárlásán gondolkodik, először nézzen utána, milyen forrásból származik az áram, és ellenőrizze az akkumulátor szavatosságát. Máskülönben azzal tehet legtöbbet a környezetért, ha benzines helyett dízelüzemű járművet választ - tanácsolják a norvég kutatók.