Forróbb, drágább és veszélyesebb lesz Európa

Északon több árvizet, délen szárazságot, nálunk pedig nagy hőingadozást hoz a klímaváltozás az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerdán bemutatott jelentése szerint.

Hőhullámok, árvizek, magas tengerszint és a lakosság egészségét befolyásoló tényezők, például elnyúló pollenszezonok is jellemzőek lesznek a kontinensen - derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentéséből, amelyet az ENSZ jövő hétfőn kezdődő, dohai klímakonferenciája alkalmából tettek közzé.

A jelentés szerint az elmúlt évtizedben (2002 és 2011 között) Európa átlaghőmérséklete 1,3 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az iparosodás előtti időszakban, így a mérések óta ez számít az eddigi legmelegebb évtizednek. A 2071-2100 közötti évekre az ügynökség további 2,5-4 Celsius-fokos átlagos hőmérsékletnövekedést jósol Európa tájaira. A Föld átlaghőmérséklete 2100-ig további 1,1-6,4 Celsius fokkal növekedhet.

A szakértők felfigyeltek arra a tendenciára is, hogy a 20. század közepe óta, különösen télen, növekedett a csapadék mennyisége a kontinens északi részén, Dél-Európa térségében azonban csökkent. Nyugat-Európában az intenzív esőzések miatt szintén több volt a csapadék. Úgy vélik, hogy a jövőben tovább erősödik ez a tendencia.

Bár a csapadék megnövekedhet, a hó mennyisége csökkenhet és hótakaró is rövidebb ideig borítja majd a kontinens tájait. A szakértők szerint tovább zsugorodhat a grönlandi jégtakaró, Európa gleccserei, az északi sarkvidék jege és az örök fagy területének nagysága is.

A kutatók szerint főként Európa északi térségeiben kell majd az eddiginél súlyosabb és gyakoribb árvizekkel számolni, a kontinens déli felén a szárazság lesz nagyobb, emiatt nyaranta több erdőtűz pusztíthat majd. Európa középső és keleti részén pedig a tudósok szerint nagyobb lesz a hőingadozás. Az előrejelzések szerint növekszik az ózonkibocsátás, de az emisszió csökkentésével ez az érték kiegyenlíthető.

Az energiafelhasználást illetően is jelentős hatásokkal lehet számolni: bár északon a kevesebb fűtés miatt csökken a felhasználás, a déli területeken a nyári hónapok fokozódó hűtésigénye miatt növekszik.

A szélsőséges időjárás okozta károk költsége a nyolcvanas évekre jellemző 9 milliárd euróról 13 milliárd euróra növekedett a kétezres években. A szakértők szerint a trend folytatódik.