300 km-es futószél okozta a hóvihart

Ismét mediterrán ciklon miatt van hófúvás Szabolcsban és Hajdú-Bihar megye keleti felében. Miért fejlődött ilyen erőssé az a ciklon, ami közlekedési katasztrófát okozott március 14-15-én? Kis pénteki légkörfizika.

A mérsékelt égöv határként viselkedik a trópusi eredetű és a sarkvidéki légtömeg között. Nem éles határvonalról van szó, sokkal inkább egy kevert állapotban levő, széles átmeneti zónáról, ahol a légkör hőenergiáját a létrejövő ciklonok szállítják a sarkvidék felé.

A lila és a vörös foltok mutatják, hol fújt több mint 300 kilométer/órával a futószél kb. 9000 méteres magasságban. Az áramlás keleti oldalán fejlődött ki az erős ciklon a Földközi-tenger fölött, amely aztán hótorlaszokkal borította be a dunántúli autópályákat Forrás: OMSZ

A hatalmas alacsony nyomású légköri képződmények alulról vagy felülről épülnek ki. A talaj közelében felmelegedett, nagy nedvességtartalmú légrétegek jelentős hőenergiát juttatnak a kialakuló ciklon áramlási rendszerébe, így az erősebbé válik, és tovább csökken benne a légnyomás. A mediterrán ciklon jellegzetes példája az ilyen alulról építkező ciklonoknak.

Ám nem ez az egyetlen tényező. Az időjárási jelenségek a légkör legsűrűbb rétegében, a troposzférában zajlanak. Ennek a felső részében, illetve a sztratoszféra alsó rétegeiben áramlási zavarok alakulnak ki, amelyek hullámzásokat keltenek a felsőlégkörben. Emiatt hideg levegő süllyed le a magasból. Mivel emiatt megnő a hőmérsékleti különbség a lentebb és a fentebb levő légrétegek között, ez előbb-utóbb rendezett feláramlásokhoz (ciklonképződéshez) vezet.

A troposzféra felső részének sajátossága, hogy az egész Földet körbefogó úgynevezett futóáramlások is kialakulnak benne. Ezek a nagy sebességgel, 100-250 kilométer/órával fújó szelek hatalmas tömegeket és energiát mozgatnak nyugat-keleti irányban. Habár létrejöttük a ciklonokhoz és a feláramlásokhoz köthető, mégis visszahatnak az őket létrehozó időjárási képződményekre. Így bonyolult kölcsönhatás jön létre: a ciklon fejlődése erősíti a futóáramlást, miközben a futóáramlás is erősíti a ciklont.

Általánosságban elmondható, hogy minél erősebb szelek fújnak a magasban, annál erőteljesebbé válhat/válik a fejlődő ciklon. Nem volt ez másként március 14-15-én sem. Amint a fenti képen látható, igen erős szelek fújtak a légkör felső tartományaiban. A futóáramlás sebessége elérte a 325-350 kilométer/órát, ami pedig igen erős Közép-Európa térségében. Ezért nem is csoda, hogy a Földközi-tenger fölött kialakult ciklon intenzív esővel, havazással és 90-100 km/h-s széllökésekkel járt.