Az idén elmarad a tavasz

Még nem tudni, mekkora károkat okoz a rengeteg eső az őszi és a tavaszi vetésnek, de az már biztos, hogy tavaly ilyenkor jóval előbbre tartott a természet. Két száraz hét kellene a földeken, csakhogy a középtávú előrejelzések szerint április közepéig még nem lesz klasszikus értelemben vett tavasz.

"Meglehetősen ritka, nem minden évben ismétlődő jelenség" - így jellemezte az utóbbi hetek időjárását Varga László, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési osztályának vezetője. Száztíz éve nem hullt januártól április elejéig ennyi csapadék Magyarországon. Ez jórészt annak a következménye, hogy sűrűn követték egymást a sok esőt és havat hozó földközi-tengeri ciklonok, amelyekből a hétvégén újabb érkezik.

Lezárták a hidat a Zala megyei Kerkaszentkirályon a Kerka áradása miatt Forrás: MTI/Varga György

Jól jellemzi a mennyiségeket, hogy Kékestetőn 341 milliméter csapadék esett 90 nap alatt, ami 224 milliméterrel több, mint a sokévi átlag. A Kékesen a hó vastagsága március 30-án elérte a 106 centimétert, ami rekord - egy méternél vastagabb hóréteg utoljára 1970 márciusában volt az ország legmagasabb pontján.

Az érdekességeken túlmutató tény, hogy januártól áprilisig a legszárazabb délkeleti területeken is több mint 90 milliméterrel több volt a hó és az eső a sokévi átlagnál. A legcsapadékosabb helyeken több mint 200 milliméterrel több eső és hó hullott.

Az egymást követő ciklonok, majd az enyhülés miatt szerte az országban 158 ezer hektárt öntött el a belvíz, ebből 72 ezer hektár a vetés és a szántó. A belvíz Csongrád megyében a legnagyobb probléma, ahol több mint 30 ezer hektárt borít az Országos Vízügyi Főigazgatóság összefoglalója szerint. Ahol nem alakul ki belvíz, ott is járhatatlanok a földek a sár miatt - mondta Vadász Vilmos, az OMSZ munkatársa. Varga László azt tette hozzá, hogy a 2010-es árvizek is az erős mediterrán ciklonok miatt következtek be, csak akkor május-júniusban esett rekordmennyiségű eső.

Víz borítja a tájat a Bodrogközben, Olaszliszka határában Forrás: MTI/Balázs Attila

Még nem tudni, mekkora a kár

A földeken mintegy két-három hetes késésben vannak a gazdálkodók a tavaszi munkálatokkal a csapadék és a hideg miatt - tájékoztatta az [origo]-t a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Földművelésügyi Igazgatósága. A Nébih adatai szerint közel 2,3 millió hektárra terveznek tavaszi vetést, viszont a talaj előkészítését csak a terület tizedén tudták elvégezni. 2012-ben ugyanebben az időszakban 45 százalékban sikerült felszántani a földeket.

A tavaszi vetésből márciusban valamivel több, mint 40 ezer hektáron került mag a talajba, míg tavaly közel 240 ezer hektáron voltunk túl április elején. Eddig a tavaszi árpa negyedét vetették el, míg az elmúlt évben ilyentájt vége is volt ennek a műveletnek. Magborsót 20 ezer hektáron terveznek a gazdálkodók, ebből mindössze 3 ezer hektárt sikerült bevetni. Tavaly ilyenkor már a földben volt a borsó 97 százaléka.

Megdőlt a 110 éves csapadékrekord, annyi eső és hó hullt január és április között Forrás: OMSZ

Jóval kevesebbet sütött a nap az utóbbi három hónapban Forrás: OMSZ

A kedvezőtlen időjárás az őszi kalászosoknál még nem okozott nagyobb problémát a Nébih tájékoztatása szerint. A kalászosokat optimális időben vetették, jól teleltek a folyamatos csapadék és az enyhe tél miatt, és a nagyobb hidegben jól jött a fagytól védő hótakaró.

Megerősödve ment a télbe az őszi káposztarepce. Ez a növény aránylag jól tűri az elhúzódó telet, de szükség lenne a kedvező időjárásra, különben nem indul meg a vegetáció. A vízzel borított területeken a repce kipusztulásától tartanak a Nébih szakemberei.

Még nem állapítható meg, hogy a terjeszkedő belvíz mekkora kárt okoz az őszi és a tavaszi vetéseknél. A növények szempontjából az a meghatározó, hogy meddig marad a víz a földeken, de a hosszan tartó hideg, havas, csapadékos idő garantáltan hátráltatja a fejlődésüket.

A következő hetek időjárásától függ, hogyan alakulnak a termésátlagok a Nébih szerint. Annyi biztos: körülbelül kéthetes csapadékmentes idő kellene, hogy a teljesen telített talajok valamennyire kiszáradjanak. Ezután lehetne folytatni a március első hetében elkezdett talaj-előkészítési és vetési munkálatokat.

Április közepéig nem lesz semmi

Nem lesz igazi tavasz április első felében sem. Pénteken újabb mediterrán ciklon éri el az országot, és napközben egyre többfelé várható eső, zápor. Szombaton délelőtt még országszerte esni fog, majd délután már csak a középső és a keleti területeken valószínű eső, zápor. A vasárnap sem lesz teljesen száraz, néhol lehetnek záporok, a hegyekben hózáporok. Hétfőn, kedden és szerdán egyaránt kisebb esőre, záporokra kell számítani.

Tűzoltók és önkéntesek pakolják a homokzsákokat Nagykanizsán a belvíz miatt Forrás: MTI/Varga György

Az átlagosnál 6-10 Celsius-fokkal hűvösebb marad az idő Közép-Európában április közepéig, de Franciaországban és Spanyolországban is 3 fokkal hidegebb lesz a sokévi átlagnál. Vasárnapig nemcsak Magyarországon lesz több csapadék az ilyenkor szokásosnál, hanem a Balkán-félszigeten és a Kelet-európai-síkság déli felén is. Persze lehetséges, hogy április második felében ragyogó idő lesz, viszont az tíz napnál hosszabb távú előrejelzések általában nagyon bizonytalanok.

A lehűlés és a havazás egyértelműen jól jött azoknak, akik allergiásak a virágporra, mert március utolsó hetében alig volt pollen a levegőben. Az allergén növények pollenkoncentrációja nagyrészt csak alacsony, tüneteket nem okozó szintet ért el az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) jelentése szerint.

A mérőhálózat legfrissebb adatai szerint kedden a ciprus- és tiszafafélék virágpora okozhatott tüneteket Miskolcon, Győrben és Budapesten, a nyáré Győrött és Pesten, az égeré Miskolcon. A sok eső miatt sehol sincs szmog vagy erősebb légszennyezés, és ez csütörtökön is így marad, derül ki az OKI előrejelzéséből.