Alga fűti a különleges társasházat

Élő algatelepek szolgáltatják a bioenergiát az épület fűtéséhez és hűtéséhez. A hamburgi lakóház homlokzatát üveglamellák borítják. A tizenöt lakásból kettőben szabadon variálhatják a helyiségeket a felhasználók.

A hamburgi Nemzetközi Építészeti Kiállítás (IBA) egyik prototípusának épült az a különleges társasház, amelyet a futurisztikus projektjeiről híres londoni Arup építészeti iroda, az SSC fejlesztőcég és Splitterwerk építésziroda tervezett, és BIQ (Bio Intelligent Quotient) háznak nevezett el. (Az Arup másik futurisztikus tervéről ebben a cikkben számoltunk be.)

A tizenöt lakásos épület délkeleti és délnyugati homlokzatára 129 darab duplafalú üveglamellát szereltek, amelyekbe élő algát telepítettek. Kizárólag ezek szolgáltatják az energiát az épület működtetéséhez, vagyis az épület nincs rákötve távfűtő- vagy gázhálózatra. Automatika adagolja a közeli Elba folyóból származó algák növekedéséhez szükséges tápoldatot és szén-dioxidot. Napsütés hatására burjánzani kezdenek az algák, ezzel pedig árnyékot vetnek a mögöttük lévő szobákra, de gondoskodnak a hangszigetelésről, illetve télen a hőszigetelésről is.

A BIQ a látványterven (fent) és építés közben Forrás: Splitterwerk, Martin Kunze

Az optimális hatásfok érdekében a lamellák a tengelyükön forgathatók, akárcsak egyes napkollektorok. A homlokzatba épített másodlagos szolár hőcserélő rendszer gondoskodik a lakók használati meleg vizéről. Nyáron a felesleges hőt az épület alatt 80 méter mélyre fúrt, tengervízzel feltöltött geotermikus rendszerbe vezetik el. Az algákat időnként szüretelni is lehet, a többletet egy városi feldolgozóállomásra szállítják, ahol a biomasszát biogázzá alakítják - ezzel fogják télen fűteni az épületet.

Az alga kiváló biomassza-alapanyag, mert egy hektárra vetítve ötször annyi zöld tömeget termel, mint más biomasszanövények, illetve magas olajtartalma is növeli a kinyerhető energia mennyiségét. Az épület energiarendszere tehát több lábon áll, a fejlesztők mindent próbálnak kihasználni.

A tizenöt lakásból kettőben nincsenek beépített válaszfalak, így a lakók az igényeiknek megfelelően alakíthatják ki a hálószobát, a konyhát és a fürdőszobát. A funkciók szabadon változtathatók, sőt az is lehetséges, hogy osztatlan - az építészek szavaival - semleges térben éljenek a lakók. A három év alatt ötmillió euróból megtervezett és kivitelezett BIQ-épülettel azt szeretnék a tervezők bemutatni, hogy már ma is rendelkezésünkre állnak azok a technológiák, amellyel költséghatékony módon megvalósítható a környezettudatos építészet. A foto-bioreaktorral üzemelő ház várja az érdeklődő szakmabelieket, akik megvitathatják a koncepció elterjesztésének lehetőségét.