Újabb tavaszi jégmegfigyelési szezont zárt a NASA IceBridge nevű kutatócsoportja Grönlandon, Alaszkán és a Jeges-tengeren. Március 18. és május 2. között gyűjtöttek adatokat a gleccserekről, a tengerjégről és a jégtáblákról.
A P-3B nevű, korábban a haditengerészet által használt felderítő repülőgépet radarokkal, magasságmérőkkel, a gravitáció erősségét mérű műszerekkel és a sarki jégről háromdimenziós képet szolgáltató szenzorokkal szerelték fel. A kutatók hagyományos kamerákat is vittek magukkal, így számos pazar fényképfelvétel is készült a világ ritkán látott tájairól:
Gyors olvadás és elsavasodás
A Jeges-tenger már 2015 nyarán jégmentes lehet - ez volt a lényege annak a tájékoztatónak, amelyet tíz vezető gleccserkutató tartott a washingtoni Fehér Házban május első hetében. A tájékoztatón a Pentagon vezető tudományos tanácsadója is részt vett, mert a folyamat nem csak klíma-, hanem nemzetbiztonsági szempontból is kockázatos az USA védelmi minisztériuma szerint.
Carlos Duarte, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatója a tájékoztatón fékevesztett vonathoz hasonlította a korábban nem gondolt sebességgel lezajló olvadási folyamatot (Duarte és kollégái erről a Nature Climate Change folyóiratban közöltek tanulmányt). A 2007-es ENSZ-jelentés még csak a 21. század végére várta a jégmentes állapot kialakulását.
Az Északi-sarkvidék az egész Föld átlagánál gyorsabban melegszik a klímaváltozás miatt. Az üvegházhatású szén-dioxid egy másik hatása, hogy savassá teszi az inkább lúgos kémhatású tengervizet, amint a levegő elkeveredik a vízzel. A folyamat hideg vízben sokkal gyorsabb, így a Jeges-tengerben is. A savasabb víz veszélyeztethetii a halállományt is, és komoly változásokat okoz az óceánok egész ökoszisztémájában, bár azt még nem tudni pontosan, hogyan tud alkalmazkodni a tenger élővilága a változó feltételekhez.