Mennyire kivételes a moore-i tornádó?

A mérete, az ereje és tartóssága miatt okozott katasztrófát az oklahomai Moore városára hétfőn lecsapó tornádó. A 4-es erősségű forgószélhez képest a múlt vasárnapi nyírségi tornádók a skála legalsó szintjén állnak.

A Moore-i tornádónál előfordult már erősebb forgószél is az amerikai tornádófolyosónak nevezett övezetben, amely Kansastól Oklahomán át Missouri államig nyúlik. A pusztítás legfőbb oka az volt, hogy míg az átlagos tornádók pár percig érintik a földfelszínt, Moore-ban 40 (más források szerint 45) percen át tombolt a szélvihar.

A történelem legtöbb halálos áldozattal járó tornádója három és fél órán át pusztított 1925. március 18-án Missouri államban, Illinois déli részén és Indianában. Az akkori tornádó 352 kilométert tett meg, 695 ember halt meg miatta.

A két másik fontos tényező a méret és a szélsebesség. A különböző források 800 méter és 2 kilométer közé becsülik a tornádó szélességét. Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) adatai szerint az eddigi legszélesebb sávban vonuló forgószél a nebraskai Hallamben csapott le 2004-ben. Az a tornádó 4 kilométer széles volt. Elvileg lehetnek ennél szélesebb tornádók is, de azokról nincs megbízható feljegyzés.

Moore-ban hétfőn a forgószél sebessége elérte a 320 kilométer/órát - ehhez képest a sugárhajtóműves utasszállító gépeknek 250-270 kilométer/órás sebességgel szállnak fel. A sebességrekordot egy 1999-es tornádó tartja 486 kilométer/órával, amely szintén Moore-ra csapott le május 3-án.

Itthon csak nullás volt

A szélsebesség, a kiterjedés és az okozott károk szerint a mostani tornádó 4-es erősségűnek számít a tornádókat osztályozó úgynevezett Fudzsita-skálán. Az ötfokozatú besorolást 1971-ben alkotta meg Tecuja Fudzsita, a Chicagói Egyetem extrémidőjárás-kutatója és Allen Pearson, az amerikai Viharelőrejelző Központ vezetője. A statisztikák szerint a tornádóknak mindössze az 1,1 százaléka éri el ezt az erősséget.

Mindössze a skála nulladik fokozatán áll az a magyar tornádó, amely idén május 12-én keletkezett a Nyírségben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Őrön nem sokkal 15 óra után csapott le a forgószél, majd Vaja község nyugati részét is elérte. A tornádó tölcsére mindössze néhány percig ért le a felszínre; ketten sérültek meg és hatvan lakóházban keletkeztek károk.

Megerősített fürdőszobákat ajánl a NOAA a könnyűszerkezetes házakhoz a tornádó átvészelésére. Nézze meg a képgalériát az oklahomai pusztításról! Forrás: AFP/Getty/Brett Deering

Semmi sem áll az útjukban

A tornádók akkor alakulnak ki, amikor az erős napsugárzás hatására kellőképpen átmelegszik a talaj, felmelegítve a felszínközeli légrétegeket. A meleg és nedves levegő felszáll, majd a magasabban fekvő hideg rétegekkel találkozik, és beindul a tornyos gomolyfelhő-képződés.

A feláramlás akkor válik rendezetté, ha a magasabb légrétegek jóval hidegebbek, mint a felszín közelében levők. Ha a feláramlás kellően gyors, akkor a vízszintesen fújó szél hatására beindul a forgás, majd az örvénylés lenyúlik felhő alján, és kialakul a tornádó tölcsére.

Mindehhez különösen kedvező feltételeket nyújt az amerikai tornádófolyosó hatalmas síksága. Mivel az ország észak-déli irányban nyitott, semmi sem akadályozza meg, hogy a sarkvidéki eredetű hideg levegő Texasig vagy akár Floridáig lehatoljon. Tornádók azokban a hónapokban alakulnak ki, amikor már fel tud melegedni a felszín közelében a levegő, de még a sarkvidéki légtömegek is elég hidegek, tehát nagy a hőmérsékletkülönbség. A forgószélszezon ezért tart áprilistól a nyár végéig.