Olvad a Mount Everest

Szinte kétszáz métert hátrált a hóhatár ott, ahol 1,5 milliárd ember ivóvize függ a gleccserektől. A jégárak átlagosan 400 méterrel rövidültek meg az Everest környékén az 1960-as évek eleje óta.

A klímaváltozás valószínűleg utolérte a Mount Everestet is. A gleccserek tömege 13 százalékkal csökkent az utóbbi ötven évben, és a hóhatár 180 méterrel kúszott feljebb. Ezek a legfontosabb megállapításai annak az elemzésnek, amelyet a Milánói Egyetem környezettudományi hallgatója, Sudeep Thakuri végzett az olasz Vízügyi Kutatóintézettel (IRSA) együttműködésben. "A világ teteje" 8848 méteres magasságba nyúlik fel a Himalája-hegységben, Kína és Nepál határán.

Thakuri és kollégái az Everesten és a csúcsot körülvevő Sagarmatha Nemzeti Parkban vizsgálták a gleccserek olvadását, a hőmérséklet és a csapadék alakulását. Úgy találták, hogy azok a gleccserek olvadnak a leggyorsabban, amelyeknek a kiterjedése körülbelül egy négyzetkilométer, vagy alig nagyobbak ennél. Az 1960-as évek óta a csökkenés 43 százalék, vagyis a kisebb gleccserek közel fele már elolvadt.

A nemzeti park területén a gleccserek átlagosan 400 méterrel rövidültek meg 1962 óta. A hó és az eső mennyisége az utóbbi években 100 milliméterrel csökkent, míg az átlaghőmérséklet 0,6 Celsius-fokkal nőtt 1992 óta.

A kutatók gyanúja szerint a globális felmelegedés miatt olvadnak az Everest környéki gleccserek, azonban még nem sikerült közvetlen összefüggést találni a hegycsúcson végbemenő folyamatok és a klímaváltozás között - mondta Thakuri egy földtudományi konferencián a mexikói Cancúnban.

A Himalája térségében nem mindegyik gleccser olvad. A Karakorum-hegységben például, a kínai-indiai-pakisztáni határvidéken nem változik a kiterjedésük, sőt egyes jégáraknál növekedést is mérnek. A himalájai gleccserolvadás azért rendkívül fontos témája a klímatudománynak, mert e jégárak táplálta folyók biztosítják az ivóvizet körülbelül 1,5 milliárd embernek, továbbá a vízerőműveknek jelentős szerepük van a régió áramellátásában.