Villám csapott a pétervári tévétoronyba

Csak a tenger felől érkező zivatart akarta videóra venni egy blogger Szentpéterváron, amikor villám csapott a város legmagasabb épületébe, a tévétoronyba. A hatalmas feszültség miatt megszakadt a műsorszolgáltatás.

Egy blogger vette fel videóra, amint villám csap a szentpétervári tévétorony csúcsába. A hétfő esti villámcsapás miatt néhány percre meg is szakadt az adás, közölte a Leningrád Műsorszóró Központ vezetője, Vlagyimir Baturin. A 310 méteres torony Oroszország második legmagasabb épülete a moszkvai osztankinói tévétorony után - ez utóbbi 540 méteres.

A villámok azért keletkeznek, mert elektromos feltöltődéssel jár, amint a jégszemek összeütköznek felhőképződés közben, illetve a vízcseppek szétrobbannak, és megnőnek a feszültségkülönbségek. A leggyakoribb típus a vonalvillám – ilyen csapott le Szentpéterváron is. Minden villám villámcsatornában mozog, ha ez egyenetlenül alszik ki, akkor gyöngyfüzérre hasonlító villámok keletkeznek. A forró villámcsatornában hirtelen megnövekvő nyomás messzebb is jól hallható lökéshullámként terjed tovább.

A főkisülést általában egy gyengébb előkisülés előzi meg. A feszültségkülönbségek akár százmillió voltosak is lehetnek. Ez az óriási feszültség a legtöbb esetben egy szemvillanás, a másodperc ötvenedrésze alatt egyenlítődik ki. Ilyen rövid idő alatt nem jöhet létre gyulladás, bár a villámok hőmérséklete nagyon rövid időre akár a 30 ezer Celsius-fokot is elérheti, vagyis a Nap felszíni hőmérsékletének ötszörösét.

A hatalmas hő képes a nedvek elpárologtatásával felrobbantani a fákat, vagy a homokot üvegszilánkokká összeolvasztani. Ha a becsapódáskor tűz keletkezik, akkor a villámlás alacsony áramerősségű, ugyanakkor hosszabb időtartamú volt. A kiemelkedő tárgyak, póznák, magas épületek, templomtornyok, gyárkémények vonzzák a villámokat, így a magas fák is. Ezért a szakemberek azt tanácsolják, ha valakit erdőben ér a zivatar, keressen egy alacsonyabb fát, és lehetőleg néhány méterre álljuk tőle.