Létezik wifiallergia?

Mind többen állítják, hogy a vezeték nélküli készülékek alacsony frekvenciás rádióhullámai egészségügyi panaszokat okoznak nekik. A tudományos vizsgálatok érdekes eredményeket hoztak.

Zsuzsa Nyíregyházáról költözött a fővárosba, és szülei anyagi támogatásával azonnal lakáskeresésbe fogott. Talált is egy jó elhelyezkedésű, kiváló állapotú szövetkezeti panellakást. Egyedi fűtésmérés, vajszínű járólap végig a lépcsőházban, vadonatúj lift - ám a kilencedik emeleti ablakokból jól látszott, hogy a szemközti tízemeletes épület tetején mobilátjátszó állomás van. Zsuzsa megrettent: annyi rosszat lehet hallani a rádiósugárzásról, teljesen elbizonytalanodott. Az ingatlanügynök győzködte, hogy a vasszerkezetű betonfalak minden sugárzást leárnyékolnak, de Zsuzsa napokig vacillált. Végül megvette a lakást, de valahányszor kinéz az ablakon, önkéntelenül is megcsóválja a fejét.

Mobiltelefon antenna egy lakóház tetején Párizsban Forrás: AFP/Jacques Demarthon

Szédülés, hányinger, bőrpír, szabálytalan szívdobogás, gyengeség, mellkasi fájdalom - ezek az elektromágneses hiperszenzitivitás (EHS) fő tünetei. A betegek állítják: elviselhetetlen panaszokat okoznak nekik a földfelszíni rádió- és televíziósugárzás mellett a wifi-hálózatok, mobiltelefonok, a bluetooth és egyéb vezeték nélküli technológiával működő készülékek..

Nehéz megmondani, van-e alapja annak, hogy a rádióhullámok ártalmasak az emberi szervezetre. A magasfeszültségű távvezetékek és a mobiltelefonok hatásait számos kísérletben kutatták már, de az eredmények megosztják a tudományos élet képviselőit. Sokan közülük szkeptikusak, és csak legyintenek az EHS-betegek panaszaira.

Rádióárnyékban találtak nyugalomra

“Állandóan fáradtnak éreztem magam, de nem tudtam aludni. Tele lettem kiütéssel, hullani kezdett a hajam, ráncos lett a bőröm. Azt hittem, valami étel okozza, vagy egyszerűen csak öregszem. De aztán rájöttem, hogy EHS-es vagyok” - mesélte Diane Schou már több interjúban és internetes fórumon is. Diane, akinek végül már a hűtőszekrénytől is megfájdult a feje, 2007-ben költözött férjével a nyugat-virginiai Green Bankbe.

A 147 lakosú kisvárosban nehézkes az életvitel, nincs sem szupermarket, sem étterem, sem mozi, és a munkalehetőségek is szűkösek. Viszont még valami nincs: elektromágneses sugárzás. A közelben működik ugyanis a világ legnagyobb elforgatható rádióteleszkópja, ezért az amerikai Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium 33 ezer négyzekilométeres körzetében, az úgynevezett rádiócsendes zónában (Radio Quiet Zone) tilos a vezeték nélküli kommunikáció, nehogy zavarja a tudományos és hadászati célra használt műszereket.

Green Bank, háttérben a rádióteleszkóppal Forrás: Flickr/jrappold

Ezért költözik Green Bankbe mind több EHS-beteg, Diane Schou és férje például Iowából érkeztek. A nő 2002-ben észlelte magán az első tüneteket, miután egy mobiltelefon-szolgáltató cég átjátszótornyot állított fel a farmjuk közelében. Egészésgi állapota olyan mértékig romlott, hogy állandó fejfájása miatt az ágyból is alig bírt fölkelni. Orvosi konzultációra ment a neves Mayo Klinikára, ám a szakértők még a sugárzási ártalom lehetőségét is elvetették. Beadványt írt a Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak (ez Amerikában a magyar ORTT-hez hasonló testület), de a hivatalos válaszban azt közölték vele, hogy a torony biztonságos. Közben férje is enyhe mértékben EHS-es lett, neki fülzúgást okoznak a rádióhullámok.

A következő négy évben a pár lakóautójával keresztül-kasul bejárta az Egyesült Államokat, olyan helyet keresve, ahol Diane panaszai enyhülnek. “Hol a fejem kezdett hasogatni, hol mellkasi fájdalmak törtek rám, mert valakit éppen hívtak a mobilján, vagy elhaladtunk egy átjátszótorony mellett, vagy éppen a szomszéd bekapcsolta a kávéfőzőjét” - mondta Diane az amerikai Slate magazinnak.

Százhúszezer kilométer megtétele után érkeztek Green Bankbe, ahol végre enyhülésre talált. Eladták iowai farmjuk felét, abból vettek itt egy házat, és az évek során annyira javult Diane állapota, hogy bizonyos ideig már képes elviselni a kábelnetes számítógépet és a vezetékes telefont. Kellően alacsony sugárzású hűtőszekrényt azonban még nem találtak, ezért Diane minden reggel egy ósdi jégszekrényt pakol meg annyi jéggel, ami másnapig kitart.

A helyiek nincsenek elragadtatva

Eddig körülbelül 36 EHS-beteg érkezett Green Bankbe, köztük Deborah Cooney énekes-zongoraművész, aki szerint nála az új típusú okosmérő villanyóra váltotta ki a tüneteket. Az óra vezeték nélküli internetes kapcsolatban áll a központtal, és folyamatosan továbbítja a jeleket. Deborah állítja, nemcsak ő lett beteg: a készüléket okolja élettársa szívpanaszaiért és macskájuk furcsa viselkedéséért (gyakran lihegett, tétován előre-hátra lépkedett, rázta a mancsát).

2011 októberében odáig fajult a helyzet, hogy Deborah úgy érezte, belehal, ha nem költözik el. Ezután az autójában élt hónapokig, majd beköltözött a Schou-ék háza mellett álló egyszobás víkendházba, amelyben nincs sem áram, sem folyóvíz. Anyagi helyzete azonban siralmas, mert hiába kap koncertfelkéréseket, EHS-panaszai miatt képtelen hotelekben megszállni. Százhúsz millió dolláros kártérítési pert indított a kaliforniai közüzemi szolgáltató ellen, arra hivatkozva, hogy a sugárzás nincs tekintettel a birtokhatárokra. Márpedig ő szeretne beleszólni abba, ha nemcsak nála, hanem a szomszédjánál vagy akár 100 méteres körzetben okosmérőt szerelnek föl. A Maine állambeli Hallowell lakosai precedens értékű pert nyertek, amelynek értelmében aki akarja, megtarthatja régi villanyóráját, illetve meghatározhatja, hogy a telkén hova szereljék fel az okosmérőset.

Elektromágneses mezőt mérnek egy párizsi mobiltelefon antenna közelében francia technikusok Forrás: AFP/Martin Bureau

Deborah tehát reménykedik, és örül új életének, a helyiek azonban korántsem értenek egyet az EHS-es jövevényekkel, és ennek számos jelét adták már. “Amióta kérelmeztem, hogy kapcsolják le a közösségi ház fluoreszkáló kivilágítását, több holmim tűnt el a tornácról, sőt, egyszer egy döglött mormotát tettek a postaládánkba” - mondta Diane Schou. Deborah Cooney autójának is többször kiszúrták az abroncsát. Green Bank és a szomszédos Marlington őslakosai kenyérkeresetüket féltik a beköltözőktől. A világtól elzárt településeken ugyanis eleve kevesebb a munkalehetőség, a jövevények pedig fokozzák a versengést a pozíciókért.

Ez talán csak nocebo-hatás

“Ön szerint merő képzelgés miatt adtam fel kellemes életemet, és költöztem ide öt évvel ezelőtt?” - kérdezte Nicols Fox, aki korábban az Economist magazin megbecsült élelmiszerbiztonsági szakújságírója volt. Azt vette észre, hogy egyre gyakrabban tör rá heves fájdalom, leesik a pulzusa (volt, hogy az orvos percenként 36 szívdobbanást mért nála), és beszédzavarai támadtak. A Slate-nek adott interjú közben is többször berekedt, amikor túl közel hajolt a diktafonhoz. Mindezért a rádiómágneses hullámokat teszi felelőssé.

A csendes zónában viszonylag nyugodt az élete. Egy régi írógépen dolgozik, új könyvét írja, és éjszakánként ezüstszállal átszőtt hálóingben alszik, hogy enyhítse a rádióhullámok hatását. Noha a kis kétszobás házban van villany, amikor csak lehet, gázlámpával világít. “A rádióhullám mesterséges alkotás, nem természetes jelenség, ezért nem vagyunk hozzászokva” - mondta. Ezzel azért vitatkozik a tudomány.

Sugárzás ugyanis mindig is volt, legfeljebb nem ilyen lokális mértékű. A wifi lényegében ugyanolyan nem-ionizáló sugárzás, mint a Napból érkező fény - amely nagy mértékben valóban képes a sejtek roncsolására, de kis mennyiségben nélkülözhetetlen a földi élethez. S bár a szakemberek egy része nem vonja kétségbe, hogy az EHS-eseknek valódi panaszaik vannak, más okokat gyanítanak a háttérben. 2010-ben 46 tudományos kutatás összegzésének az lett az eredménye, hogy az EHS-panaszokat ellenőrzött, laboratóriumi körülmények között nem sikerült kiváltani. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szimptómák nem hozhatók kapcsolatba a rádiómágneses hullámokkal.

Az EHS-betegek azzal vágtak vissza, hogy egy elektromos műszerekkel teli épületben persze, hogy nem hozták a kívánt tüneteket “gombnyomásra”. James Rubin, a londoni King’s College pszichológusa szerint az EHS-érzékenyek nem is a rádióhullámoktól, inkább a hullámok jelenlétének tudatától lesznek betegek. Attól rosszabbodik az állapotuk, ha észreveszik, hogy valaki bekapcsolt egy rádióhullámokat kibocsátó eszközt. Vagyis szerinte a hiperszenzitivitás puszta önszuggeszció következménye.

Wifi állomás egy irodában Fotó: Hirling Bálint - Origo

A New Yorker magazin egyik EHS-ről szóló blogbejegyzésében említették meg a nocebo-hatás lehetőségét. A nocebo a placebo ellentéte: míg a placebónál egy hatószer nélküli készítmény hatására érez kedvező változásokat a beteg, a nocebo esetében az egészséges személy attól kezd tüneteket produkálni, hogy mesélnek neki valamilyen szer vagy eszköz (jelen esetben a vezeték nélküli technológia) lehetséges káros mellékhatásairól - és a páciens máris érzi ezeket, mintegy önbeteljesítő jóslatként.

Az EHS-t pszeudobetegségnek tartó tudományos nézetet a dániai Hjallerupban elvégzett frappáns iskolai kísérlet cáfolhatja meg. Kilencedik osztályos diáklányok azt vették észre, hogy ha éjszaka a párnájuk mellett volt a bekapcsolt mobiltelefonjuk, másnap nehezen tudtak figyelni az órákon. Mivel iskolájuk nem rendelkezik a sugárzás mérésére alkalmas műszerrel, a lányok kitaláltak egy kísérletet, hogy maguk helyett más élő szervezeteken, növényeken vizsgálják meg a sugárzás hatását. Tizenkét tálba kerti zsázsa magot vetettek, majd hat tálat egy elektromágnesesen leárnyékolt (mindenféle műszaki eszköztől mentes) szobában helyeztek el, míg a másik hatot két wifi-router mellett, amely a diákok feltételezése szerint ugyanolyan sugárzást bocsát ki, mint egy mobiltelefon.

A következő tizenkét napon a lányok ugyanolyan feltételek mellett gondozták a magokat, ám mint a képen is látható, míg a rádiócsendes szobában gyorsan szárba szökkentek a zsázsapalánták, a wifi-router mellett elhelyezett tálakban alig csíráztak ki a magok. A diáklányok elnyerték a körzeti iskolai verseny fődíját, valamit a svéd Karolinska kutatóintézet neurológus professzora is szeretné megismételni kísérletüket.