Nevezzen el egy vihart akciósan 59 ezer forintért!

Bárkiről elneveznek egy Európában örvénylő vihart a Freie Universität meteorológiai intézetében, aki kész érte fizetni szinte kétszáz eurót. Van, aki már nagyon bánja a keresztelőt.

Egyedi támogatási rendszert fejlesztett ki a berlini Freie Universität meteorológiai intézete (IM). Az érdeklődők 199 eurót (mintegy 59 ezer forintot) fizethetnek azért a jogért, hogy elnevezhessenek egy vihart. Így például Christian Widera kérésére Christiannak hívják azt a viharciklont, amely október 28-29-én söpört végig Nagy-Britannia déli részén, majd Franciaország nyugati és Németország északi vidékein. A ciklon volt az utóbbi évtized legerősebb vihara Anglia déli részén.

Az intézetben további 100 euróért azoknak az időszakoknak is nevet lehet adni, amikor jó idő van, vagy anticiklon alakítja az időjárást – mondta Thomas Dümmel, az intézet meteorológusa az AFP hírügynökségnek. Az október végi ciklont egyébként a brit média Júdás Tádé apostolról, azaz Szent Júdásról, a reménytelenek védőszentjéről nevezte el, akinek október 28-án volt az ünnepe – írja a Meteorológiai Világszervezet híradása nyomán az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az egyetem 2002 óta él ezzel az üzleti lehetőséggel, és évente 25-30 ezer euró bevételre tesz szert a névadási szolgáltatásért érkezett támogatásokból. A viharoknak azért olcsóbb nevet adni, mert viszonylag sokszor, közel 150-160-szor alakulnak ki egy év alatt, míg anticiklonok vagy magas nyomású rendszerek csak közel ötvenszer alakítják az időjárást – magyarázza Dümmel.

2013-ban a viharoknak, alacsony nyomású rendszereknek férfi, míg az anticiklonoknak női neveket adtak, de a következő évben fordítva lesz. „Számos feminista szervezet részéről kaptunk panaszleveleket, így átalakítottuk a szabályt. Régebben minden évben a viharok női, míg az anticiklonok férfinevet viseltek” – mondja a meteorológus.

A támogatók 80 százaléka német, őket a svájci és osztrák ügyfelek követik, de előfordult már, hogy japán adta a nevét egy európai ciklonnak. A Freie Universität meteorológiai intézete kezdett el először neveket adni a légköri jelenségeknek az Atlanti-óceán nyugati térségében, mégpedig azért, hogy ezzel is segítsék nyomon követésüket a térképen. Az intézet ehhez a Meteorológiai Világszervezet akkreditációját is megszerezte; a rendszer 1954 óta él.

Akad olyan támogató is, aki megbánta a névadást. Wolfgang Schuette egy verseny keretében javasolta a Xynthia nevet egy halált is okozó viharnak 2010-ben. Az 58 éves német nyugdíjas ma már sajnálja, hogy a nevet azóta a halállal és pusztítással kapcsolják össze. „Azt szerettem volna, ha ezt a nevet használnák egyszer az időjárás-jelentésben, de utána feledésbe merülne” – nyilatkozta akkoriban.