A klímaváltozás tovább komplikálja és súlyosbítja a meglévő biztonsági problémákat, mint amilyenek a polgárháborúk, az államközi konfliktusok vagy a menekültkérdés - állapították meg több mint 100 ország kormányának képviselői és a világ vezetői tudósai a japán Jokohamában, ahol az IPCC legújabb - ötödik - klímajelentése második részének megszerkesztésére és jóváhagyására gyűltek össze.
Az új klíma-világjelentés második része elsősorban a klímaváltozás feltételezett következményeit foglalja össze. A hatnapos tanácskozás végeztével, vasárnapra virradóra jóváhagyott dokumentum, amelyet hétfőn tesznek közzé, az okokkal foglalkozó, már szeptember elfogadott első résszel és a lehetséges megoldásokat taglaló, Berlinben áprilisban bemutatandó harmadik résszel együtt fontos alapot jelent a klímaváltozással kapcsolatos politikai tárgyalásokhoz.
A vasárnap véglegesített jelentésrész nem állítja azt, hogy a klímaváltozás önmagában erőszakhoz vezet, csak azt, hogy a globális felmelegedés "szaporítja a dolgokat veszélyesebbé tévő tényezőket" - közölték az AP hírügynökséggel a jelentés vezető szerzői. A dokumentum szerint az erőforrásokért (vízért, energiáért) folyó harc, az éhezés és a szélsőséges időjárás olyan egyveleget alkot, amely "egy kissé még jobban destabilizálja a világot".
Chris Field, a kaliforniai Carnegie Tudományos Intézet munkatársa, vezető szerző szerint a 2013/14-es klíma-világjelentésnek ez a megállapítása nagy különbséget jelent 2007-hez képest, amikor az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület utoljára becsülte fel, hogy milyen hatást gyakorol a Földre a felmelegedés. A kutató szerint az új megállapításokat a tudomány fejlődése tette lehetővé: az elmúlt hét évben végzett társadalomtudományi kutatások több összefüggést fedeztek fel a klíma és a konfliktusok között.
A hétfőn közzéteendő jelentés kiszivárgott részletei szerint a klímaváltozás egyebek közt fokozza a szélsőséges meteorológiai eseményeket, csökkenti a fajok fennmaradásának esélyét, módosítja a mezőgazdasági hozamokat, a betegségek terjedését, és tömeges elvándorlásokat okozhat. A Jokohamában összegyűlt félezer szakember szerint ugyanakkor még nincs késő arra, hogy "gyors és bátor" intézkedésekkel elejét vegyék a katasztrófa-forgatókönyv megvalósulásának.
A kutatók szerint a 2015-ös párizsi ENSZ-csúcstalálkozónak kötelező erővel és globális jelleggel meg kellene állapodnia arról, hogy 2100-ig nem a jósolt 4, hanem csak 2 Celsius-fokkal engedik emelkedni a Föld hőmérsékletét az iparosítás előtti korhoz képest. A tudósok szerint a 2 Celsius-fok hőmérséklet-emelkedés jelenti azt a küszöböt, amely fölött már elkerülhetetlenek a felmelegedés drámai következményei.
A szeptemberben kiadott első rész azt valószínűsítette, hogy az 1950 óta folyó melegedést 95 százalékban inkább az emberi tevékenység okozta, nem a természetes ingadozás. A jelentés harmadik és egyben utolsó fejezetét április 13-tól veszi górcső alá a testület Berlinben. A nemzetközi közösség ezzel a jövő évi ENSZ-csúcstalálkozó számára készíti elő azokat az irányelveket, amelyek alapján dönteni fognak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról. A cél az 1997-es kiotói jegyzőkönyv utódjának kidolgozása.
Az 1988-ban alakult, genfi központú ENSZ-szervezet, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület klímavédelmi tevékenységét 2007-ben ismerték el Nobel-békedíjjal.