Vitatott gázszippantást javasol a készülő klímajelentés

Ha faanyaggal termelnénk áramot a hőerőművekben, majd a keletkező üvegházgázokat nem engednénk a légkörbe, akkor kihasználnánk azt, hogy a növények hasznosítják a szén-dioxidot a levegőből. Erre alapozva javasol egy klímavédelmi eljárást az Éghajlat-változási Kormányközi Testület harmadik munkacsoportja a készülő jelentésük kiszivárgott munkapéldánya szerint.

Még két napon át dolgozik az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) harmadik munkacsoportja Berlinben azon a jelentésen, amely konkrét javaslatokat ad a klímaváltozás mérséklésére. A még szerkesztés alatt álló dokumentum kiszivárgott változata többek között egy vitatott módszert javasol a legfontosabb üvegházhatású gáz koncentrációjának csökkentésére. A készülő IPCC-jelentést a The Guardian brit napilap szerezte meg.

Az eljárás lényege, hogy hőerőműben termeljünk elektromos áramot fák, növényi hulladékok, faapríték, azaz biomassza elégetésével, majd a kibocsátott szén-dioxidot ne hagyjuk távozni a kéményen, hanem az égéstermékekről leválasztva tároljuk föld alatti, geológiailag erre alkalmas üregekben. A módszer neve: bioenergia szén-dioxid-leválasztással és -tárolással (angol rövidítéssel BECCS). Támogatói szerint a következők miatt hasznos: a növények szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, ha tehát az égéssel kibocsátott CO2-t nem engedjük vissza a légkörbe, akkor fokozatosan csökken az üvegházhatású gáz koncentrációja. Visszatérő érv az eljárás mellett, hogy az olaj- és gázipar fejlesztéseivel a technológia minden részletében már rendelkezésre áll (fúrótornyok, csővezeték-hálózatok, szivattyúk stb.)

Az eljárás ellenzői szerint viszont nem támasztja alá kellő komolyságú tudományos bizonyíték, hogy a módszerrel valóban csökkenni fog a szén-dioxid mennyisége a légkörben. Ha pedig csak azért erdősítjük vagy ültetjük be energianövényekkel a földeket, hogy kivonják a levegőből a szén-dioxidot, akkor ezzel értékes területeket vonunk ki a mezőgazdasági művelés alól. Emiatt pedig csökkenhetnek a termésátlagok és felmehet az élelmiszerek ára, mint ahogyan már megtörtént a bioüzemanyagok termelése miatt.

További kritika, hogy a szén-dioxid leválasztása drága, a föld alatti tárolók szivároghatnak, és félő, hogy a technológia ipari méretekben nem lesz elég gyorsan beépíthető a hőerőművekbe, hogy valóban hatással legyen a szén-dioxid kibocsátásra még 2050 előtt. „Az ilyen technofantáziáknak örülni fognak az olajcégek, mert elvonják a figyelmet a nyilvánvaló megoldásról, vagyis arról, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot kell használnunk” – mondta erről a Guardiannek Almuth Ernsting, egy brit, a bioüzemanyag-termelést megfigyelő nemkormányzati szervezet, a Biofuelwatch társigazgatója.

„Kulcsfontosságú fordulat előtt állunk” – mondta a harmadik munkacsoport tanácskozását megnyitva Razsendra Pacsauri, az IPCC elnöke Berlinben április 7-én. Az elnök a kiszivárgott munkaverziókra célozva azt hangsúlyozta, hogy a jelentés végleges szövege a fontos, mert a döntéshozók számos ajánlást kapnak benne a klímaváltozás mérséklésére a 2015-ös párizsi ENSZ-klímacsúcs előtt. A jövő évi konferencia tétje, hogy lesz-e olyan átfogó klímaegyezmény, amelyben minden ország vállal kibocsátás-csökkentést. Párizsban tehát azokat a problémákat kell megoldaniuk a politikusoknak, amelyeket nem sikerült 2008 végén, a kudarcba fulladt koppenhágai csúcstalálkozón. Az IPCC harmadik munkacsoportjának jelentését vasárnap hozzák nyilvánosságra.