Felfedezték a Kárpát-medence első időjárási távkapcsolatát

Köze van az észak-atlanti térség légnyomásának ahhoz, hogy a Kárpát-medencében decemberben az átlagosnál hidegebb vagy melegebb az idő az átlaghőmérséklethez képest. A távhő- és földgáztározó cégek is használhatnák az ennek alapján készült valószínűségi előrejelzést, amely tudományosan bizonyított, de nem hivatalos.

Mi köze van az átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb szeptemberi észak-atlanti légnyomásnak ahhoz, hogy milyen az időjárás a Kárpát-medencében decemberben? Első hallásra a kérdés is merésznek hangzik, hiszen több ezer kilométeres távolságról beszélünk. Babolcsai György meteorológus tíz éve tartó vizsgálatainak egyik eredménye viszont az mutatja, hogy van úgynevezett távkapcsolat a két térség időjárási jellemzői között, legalábbis az említett két hónapban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa hatvan évre visszamenőleg elemezte az észak-atlanti térség szeptemberi légnyomás-viszonyainak és a Kárpát-medence és benne Magyarország decemberi átlaghőmérsékletének kapcsolatát (teljes tanulmánya itt olvasható).

Mint kiderült, már ősz elején megbízható előjele van annak, hogy decemberben az átlagosnál hidegebb vagy melegebb lehet-e a Kárpát-medencében. Ha szeptemberben az átlagosnál magasabb volt a légnyomás az Atlanti-óceán északi térsége fölött, vagyis inkább anticiklonok jellemezték ott az időjárást, akkor Magyarországon többnyire az átlagosnál hidegebb volt a december. Ha pedig szeptemberben az átlagosnál alacsonyabb volt a légnyomás az észak-atlanti területeken, vagyis inkább ciklonok határozták meg az időjárást, akkor három hónap múlva zömmel az átlagosnál melegebb volt nálunk decemberben – foglalta össze a kutatás lényegét Babolcsai György az Origónak.

A szakember az 1951-től napjainkig tartó időszakban vizsgálta a két térség időjárási jellemzőit, és néhány kivételtől eltekintve az összefüggés folyamatosan fennállt. Az eredmény azért izgalmas, mert hasonló erősségű kapcsolat egyáltalán nem ismert a Kárpát-medencére nézve. „Specialitása még, hogy egyetlen hónapra, decemberre mutatkozik. Mivel havi átlagadatokkal dolgoztam, amelyeket természetesen mindig egy-egy kerek hónapra számítanak ki, nem kizárt, hogy ha a távkapcsolat mondjuk hozzávetőleg november közepétől december közepéig jelentkezne, egyszerűen nem is vettem volna észre” – mondta Babolcsai György.

Hogyan mutatkozott meg a távkapcsolat?

A lenti grafikonon a decemberek magyarországi átlaghőmérséklete szerepel minden vizsgált évből, 1951 és 2013 között. Az oszlopok aszerint kapták a színüket, hogy az észak-atlanti térségben szeptemberben az átlagosnál alacsonyabb (piros) vagy magasabb (kék) volt a légnyomás.

Három évben, 1954-ben, 1960-ban és 1997-ben az átlagossal megegyező volt a légnyomás, átlagon pedig az 1951 és 2013 közötti átlag értendő. Látható például, hogy 1959-ben alacsonyabb volt a légnyomás az észak-atlanti térségben, és decemberben 3,5 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet Magyarországon:

A decemberi átlaghőmérséklet Magyarországon (az OMSZ homogenizált adatai). Színezés nélkül a semleges esetek szerepelnek. A meghatározott észak-atlanti térség az északi szélesség 50–90 foka és a nyugati hosszúság 0–90 foka közé esik Forrás: OMSZ/Babolcsai György

A következő grafikon azt mutatja meg, hogy a kutatott időszakban mennyi volt a napi átlaghőmérséklet Magyarországon. Amikor az Atlanti-óceán északi részén az átlagosnál alacsonyabb volt a légnyomás, melegebb volt Magyarországon (piros görbe), amikor ott magasabb, akkor pedig itt hidegebb (kék görbe).

November utolsó napján kezd „szétnyílni az olló”, addig az átlagos körül ingadozik mindkét görbe. A hatás erősségét mutatja, hogy amikor alacsony volt az észak-atlanti légnyomás, akkor decemberben az egyes napok átlaghőmérséklete nem süllyedt a fagypont alá 1951 és 2013 között. Ha viszont magas volt a légnyomás, akkor december első hete után nem fordult elő olyan nap, amikor fagypont felett alakult volna az átlagos átlaghőmérséklet. (Az átlaghőmérsékletek átlagát úgy kapjuk meg, ha összeadjuk például a december 15-ék átlaghőmérsékleteit 1951 és 2013 között, majd elosztjuk az eltelt évek számával, azaz 62-vel.)

A két görbe közti különbség december egészére nézve 1,5 Celsius-fok. A legnagyobb, több mint 3 fokos különbség december 24. és 28. között mutatkozott, ami hatvan év átlagában igencsak sok – mondta Babolcsai György.

Az átlaghőmérséklet Magyarországon november 15-től január 15-ig aszerint, hogy az észak-atlanti térségben az átlagnál magasabb vagy alacsonyabb volt a légnyomás (OMSZ, 1951–2013) Forrás: OMSZ/Babolcsai György

Hogyan működhet?

Az összefüggésre valószínűleg a következő a magyarázat. Az átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb (ezt nevezik a meteorológusok anomáliának) szeptemberi légnyomás decemberben ismét megjelenik az észak-atlanti térségtől néhány ezer kilométerrel keletebbre, a Skandináv-félsziget fölött. Ha pedig minél magasabb a légnyomás a Skandináv-félsziget fölött, akkor annál hidegebb téli időjárás valószínű a a Kárpát-medencében.

A helyzet fordítottan is előáll: amikor Skandináviában alacsony a légnyomás, és gyakoriak a ciklonok, akkor a mi környékünkön az átlagosnál enyhébb az idő. „Azt viszont nem tudni, hogy mi a magyarázat magyarázata, vagyis mi okozza azt, hogy az anomália gyakran újra felbukkan decemberben, de keletebbre” – mondta a meteorológus.

A lenti térképeken az látszik, hogy az alacsony szeptemberi észak-atlanti légnyomást hogyan követi alacsony légnyomás Skandinávia térségében decemberben, valamint a magasat a magas:

Időjárási távkapcsolat az észak-atlanti térség és a Kárpát-medence között Forrás: OMSZ/Babolcsai György

Fontos még a szibériai hó

A távkapcsolatban még egy további hatás is jelentkezik. A decemberi átlaghőmérsékletet Magyarországon az is befolyásolhatja, hogy az ősz elején, szeptember–október tájékán mennyi hó esett le Szibériában. Amikor az uralkodó szélirány decemberben inkább keleti-északkeleti, akkor tud hatással lenni az ősszel kialakult hótakaró a Kárpát-medencére. Ha viszont jellemzően nyugatról fúj a szél, mint 2013-ban, akkor nem tud beleszólni az időjárásunkba.

Hogyan függ össze a szibériai hó a távkapcsolattal? Babolcsai György elemzése szerint, amikor az Atlanti-óceán északi részén az átlagosnál magasabb volt a légnyomás, és ősz elején sok hó esett Szibériában, akkor még inkább jellemző volt, hogy Magyarországon jóval hidegebb volt decemberben az átlagosnál. Ha viszont alacsonyabb volt a légnyomás, akkor a hótakaró már nem számított.

Ennek az a magyarázata, hogy az átlagosnál magasabb légnyomás esetén ritkábban alakulnak ki és gyengébbek a ciklonok az Atlanti-óceán fölött, így zavartalanul fejlődhet önmagát erősítve és nyugat felé terjeszkedve a szibériai anticiklon. Ez többnyire annál hidegebb levegőt szállít Magyarország fölé, minél több hó minél gyorsabban halmozódott fel Szibériában.

A lenti grafikonon a trendvonal (szaggatott vonal) mutatja meg a legjobban, hogy a szibériai hótakaró csak akkor befolyásolja a decemberi időjárást Magyarországon, ha szeptemberben magas volt a légnyomás az észak-atlanti térségben:

Forrás: OMSZ/Babolcsai György

A térképeken pedig az látszik, mi történik akkor, ha magas az észak-atlanti légnyomás szeptemberben, és közben jelentős területet borít be a hó Szibériában. A decemberi átlaghőmérsékletet mutató mezőben, a legalsó térképen sötétkékkel színezve látványosan kirajzolódik, hogyan jut el a hideg levegő Közép-Európába:

Forrás: OMSZ/Babolcsai György

Felhasználható az előrejelzésekhez?

„Hú, akkor most három hónappal előre tudjuk, hogy mennyire lesz havas a karácsony? Ezt gyakran megkérdezik tőlem, de ki kell ábrándítanom az érdeklődőket, mert a távkapcsolatnak nincs köze a napi előrejelzésekhez” – mondta Babolcsai György. Általánosan elfogadott a meteorológiában, hogy tíz napnál távolabbra nem lehet adni adott területre vagy pontra szóló, napi bontású előrejelzést a felhőzetre, csapadékra, szélre, hőmérsékletre.

További szempont, hogy egy hónap átlaghőmérsékletéből még az sem derül ki, hogy a hónapon belül hogyan viselkedik a hőmérséklet, hiszen például egy átlagosnál enyhébb decembernek lehet az elején, a közepén vagy éppen a végén is egy jóval hidegebb időszaka.

A légköri viszonyok olyan bonyolultak, és a kezdeti pontatlanságok az előrejelzés számítógépes futtatása közben az idővel annyira megnőnek, hogy úgy tűnik, ez a tíz nap elméleti határ is az előrejelzésekben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ezért 10 napon túl csak hőmérsékleti anomália-előrejelzést készít (hidegebb vagy melegebb van-e az átlagosnál), azt is csak egy hónapig. Az a szakmai álláspont, hogy a számítógépes hosszú távú előrejelzések beválása egyelőre olyan alacsony, hogy azok jelenleg inkább csak kísérleti eredmények, nem tanácsos rájuk gazdasági döntéseket alapozni.

Ez a távkapcsolat azonban Babolcsai György szerint használható eszköz. A legnyomósabb érv a módszer mellett az, hogy az 1951–1980-as és az 1981–2013-as két független időszakban a távkapcsolat teljesen hasonlóan működött. Szerinte a nullához közelít annak a valószínűsége, hogy a kétszer harminc év alatt véletlenül állt volna elő ugyanúgy a távkapcsolat az észak-atlanti térség és a Kárpát-medence között éppen ugyanazokra a hónapokra és meteorológiai elemekre.

„Ha a nagyfelhasználók, a nagy cégek döntéshozói elfogadnák, hogy ezzel a távkapcsolattal valóban lehet két-három hónappal előre is valószínűsíteni, hogy az átlagosnál inkább hidegebb vagy melegebb lehet a december, akkor szerintem felhasználhatnák ezt az információt. Többek között a távhőcégekre, gázellátókra gondolok, amelyek egyébként a fűtési időszakban mindig kérnek középhőmérséklet-előrejelzést. Ezen a területen például már a pár napra szóló előrejelzéseknél is a néhány tized Celsius-fokos pontosság akár napi több millió forintot is jelenthet. Ezért is érdekes a december, mert ha júliusban mutatkozott volna meg a távkapcsolat, akkor a mindennapokban kevésbé lenne jelentősége, hiszen olyankor kevésbé fontos, hogy egy-két fokkal melegebb vagy hidegebb van az átlagosnál” – mondta Babolcsai György, hangsúlyozva, hogy a módszerével készült valószínűségi előrejelzés nem tekinthető az OMSZ hivatalos előrejelzésének.

Mióta Gilbert Walker brit meteorológus közel egy évszázada leírta a déli oszcillációt, tudjuk, hogy az éghajlati rendszer természetes (belső) változékonyságának egy része nem véletlen ingadozás, hanem távkapcsolatok , azaz egymástól nagy távolságra, jellemzően több ezer km-re jelentkező, egymással összefüggésbe hozható anomáliák eredménye. Az ENSO (El Niño/Déli Oszcilláció) és a NAO (Észak-atlanti Oszcilláció) a két legismertebb légköri oszcillációs jelenség, melyekkel kapcsolatban sokféle távkapcsolatot tártak már fel. Mindkettő a légnyomás nagytérségű ciklikus változásaival függ össze. A NAO az észak-atlanti térségbeli teljes változékonyság (hőmérséklet, csapadék stb.) mintegy harmadát magyarázza meg. Egyre több a felfedezett távkapcsolat, a légnyomási anomáliák mellett például az indiai nyári monszun lefolyása, a sarki jég- vagy az eurázsiai hóborítottság mértéke, változása is szerepet játszik távoli vidékek havi és évszakos kilengéseiben.