Hangutánzós csellel lop ételt egy afrikai madár

Ravasz trükkje van az szuahéli drongónak. A több különböző állatfaj ragadozó közeledtét vészjelző kiáltását utánozza, majd amikor a kiszemelt áldozat elmenekül, elcseni az ételét. 

A kutatók összesen 847 órán keresztül figyeltek meg 64 szuahéli drongót (Dicrurus adsimilis) a Kalahári-sivatag Kuruman folyójánál Dél-Afrikában. Ez idő alatt a drongók 688 alkalommal kísérelték meg ellopni szomszédaik ételét, legtöbbször sikerrel. A Science-ben megjelent tanulmány szerzőit meglepte, hogy a madár ismételten be tudta csapni az állatokat.

Rendszerint ez a madár is a megszokott módon szerzi táplálékát: repülés közben rovarokat kap el a csőrével. Vannak azonban olyan időszakok, amikor kevés a rovar a légben, például a fagyos reggeleken. Ilyenkor vetik be a vészkiáltós trükköt. Először saját hangjukon jelzik a veszélyt. Ha az áldozat ezt nem veszi komolyan, akkor a madár úgy változtatott a hangján, hogy egy másik faj figyelmeztető jelzését utánozza – magyarázta Tom Flower, a tanulmány szerzője, a Fokvárosi Egyetem biológusa. A mangusztától a sakálig ötvenegy emlős és madár vészjelzését voltak képesek imitálni a drongók – áll a tanulmányban.

Az állatok általában felismerik más fajok vészkiáltását. A 70-125 gramm súlyú kismadár kivételes adottságai azonban lehetővé teszik, hogy meghaladja azokat a hangképzési korlátokat, amelyek a természetben általában lehetetlenné teszik az efféle trükkök bevetését. Mivel rengeteg vészkiáltást tud utánozni, a többi állat nem képes megjegyezni, hogy melyik pontosan a drongóé – magyarázták a biológusok.

A kutatók szerint a drongók a menekülésre késztetett állatok otthagyott élelmének akár a negyedét is ellopják. A szuahéli drongó farka villás, csőre kampós, tollazata fémes fényű fekete, szeme piros. A drongófélék (Dicruridae) családja a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozik, két nem és huszonnégy faj tartozik hozzá.