Az európai kezdeményezésben arra keresik a választ, hogyan lehet a városlakók, egyben fogyasztók számára újra vonzóvá tenni a belvárost, a központokban kiürült kereskedelmi ingatlanokat. Tény ugyanis, hogy a város peremén épülő bevásárlóközpontok felgyorsíthatják egy-egy település bővülését, ám elszívó erejük olyan erős, hogy nyomukban elhalnak a belterületek, kiürülnek a belvárosi kereskedelmi ingatlanok, elsorvasztva ezzel a belső negyedeket - írja a Napi Gazdaság.
A Vital Cities projektben, amely jócskán túl mutat egy egyszerű ingatlan-, illetve kereskedelem-fejlesztési programon, két magyarországi város, Budapest és Pécs vesz részt. A fővárosban a kutatók két mintaterületre összpontosítják figyelmüket: a IX. kerületi Belső-Ferencvárosra, amely Budapest belső területeinek sajátosságait hordozza, valamint a III. kerületi békásmegyeri lakótelepre, amely a nagy lakótelepek megújulásának kérdéseit veti fel.
A kutatások és a szakmai egyeztetések során nyilvánvalóvá vált, hogy a két mintaterületen üzletutcát és úgynevezett BID típusú szervezeteket lehetne életre hívni. Az üzletutca-koncepció lényege, hogy a szomszédos üzletek, vendéglátóhelyek tulajdonosai, üzemeltetői egyesületté alakulnak és így együtt léphetnek fel olyan célokért, mint a terület jobb közbiztonsága, a köztisztaság, az utcák és terek rendezettsége.
Hasonló kezdeményezések, üzletutca típusú szervezetek már évek óta működnek Budapesten is, például a Ráday utca vendéglátóhelyeinek szervezete vagy a Liszt Ferenc téri éttermeket tömörítő Broadway Egyesület. A BID-ek (Business Improvement District), vagyis üzletfejlesztési negyedek kialakításához azonban, hazánkban a törvényi háttér megteremtése lenne az első lépés.
A BID-ek hasonlítanak a céhekhez, csak nem azonos profilú kisboltosokat tömörítenek. Az üzletutcát úgy kell elképzelni, mint egy outletet, ahol körben a boltosok kínálják a portékájukat. Elsősorban olyan helyen várható létrejöttük, ahol megfelelő ingatlanok állnak rendelkezésre.