Értékes állami ingatlanokat birtokolhatnak el

Ezres nagyságrendű lehet azoknak az állami ingatlanoknak a köre, amelyeket a június 9-én lejáró határidő után az elbirtoklás veszélye fenyeget, vagyis amelyek potenciálisan akár természetes, akár jogi személy tulajdonába kerülhetnek.

Bár a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) korábban is figyelmet szentelt az idén június 9-én lejáró határidőre, az ezzel kapcsolatos munka az utóbbi hónapokban gyorsult fel igazán, és gőzerővel folytatódik a közeljövőben is. A tét nagy: a szóban forgó időponttól kezdve, egy 1991-es törvénymódosítás, illetve annak öt évvel történt meghosszabbítása nyomán, lehetővé válik mind a természetes, mind a jogi személyek számára, hogy úgynevezett elbirtoklás útján - a korábbiaktól eltérően, amikor csak vétel útján juthattak ilyen vagyonhoz - gyakorlatilag minden költség nélkül, csupán illetékfizetéssel szert tegyenek jelenleg az állam tulajdonában álló épületekre, földre és egyéb ingatlanra - olvasható a Világgazdaságban.

Az szerezhet elbirtoklás útján tulajdonjogot egy ingatlanra, aki azt sajátjaként 15 éven át szakadatlanul birtokolja - tájékoztatott Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója. (Ingóság esetében elegendő tíz év.)

Néhány éve a földhivatali nyilvántartások és a kibővített kincstári vagyonkataszter összevetésekor számos esetben derült ki, hogy a két adatbázisban szereplő tények nem egyeztek meg. Tavaly újabb lekérdezésre került sor, amelynek eredményeként 160 ezres tételszámú listára szűkítették le az elbirtoklással potenciálisan fenyegetett ingatlanok lajstromát.

A cél az volt, hogy olyan ingatlanok is látókörbe kerüljenek, amelyek az állami vállalatok, szervezetek átalakulási folyamatai, a privatizáció során esetlegesen elkövetett nyilvántartási pontatlanságok miatt, nem a tényleges használó nevén jelennek meg a nyilvántartásban, illetve azokban nem jelennek meg, így vélhetően valaki jogcím nélkül használja azokat. Ennek az ötöde érinti a KVI-t, a többi más vagyonkezelők, tulajdonosi joggyakorló szervezetek intézkedését igényli. A besorolás lezárulásával párhuzamosan elkezdődnek a tényleges lépések, áprilisban pedig egy felülvizsgálati fázist indít a KVI - ismertette a vezérigazgató.

Az illetékes állami szervek munkatársai a helyszínen felkeresik a listán szereplő, illetve veszélyeztetett épületeket, földterületeket, erről és az esetleges intézkedésről pedig jegyzőkönyvet készítenek. Fontos kideríteniük a birtokos kilétét, elérhetőségét. Ennek oka, hogy a jogszabályok szerint az elbirtoklás megszakad, ha a tulajdonos a birtokost - térti vevényes - írásban felszólítja az adott vagyontárgy kiadására vagy ilyen célzattal bírósághoz fordul. Így a KVI vagy más vagyonkezelő azzal tudja megakadályozni az elbirtoklást, ha például felszólító levelet küld a kiderített személynek.

A Pénzügyminisztérium biztos abban, hogy a határidő lejártáig rendeződnek az ügyek - tájékoztatta a tárca a Világgazdaságot. A szakember vélekedése alapján, ezres nagyságrendű lehet azoknak az ingatlanoknak a köre, amelyeket ténylegesen veszélyeztet az elbirtoklás. Értékük elérheti akár a több milliárd forintot is. Amelyik - eddig "láthatatlan" - vagyontárgyat most sikerül megmenteni az állam számára, azok visszakerülnek a "gazdaszervezethez", és a későbbiekben elképzelhető az értékesítésük, de más hasznosítási módok is szóba jöhetnek.

Az elbirtoklásnak lényeges feltételei vannak. Leegyszerűsítve, akkor beszélhetünk sajátjaként való birtoklásról, ha a magánszemély vagy a szervezet nem tulajdonosa az adott ingatlannak, ám olyan, mintha az övé lenne. Ha például bérlőként, vagyonkezelőként, földhasználóként, esetleg haszonélvezőként birtokol valaki valamit, illetve zálogként van nála egy vagyontárgy, ebben az esetben nem lehet szó elbirtoklásról. Ahhoz, hogy egy ingatlan használata elbirtokláshoz vezessen, az is kell, hogy a használatnak legyenek külső megnyilvánulásai, jelei. Ilyen például, ha az adott személy viseli az ingatlan terheit (beleértve a közüzemi díjakat), a hatóságok előtt ennek megfelelően lép fel vagy a szomszédok előtti kijelentései ezt támasztják alá. Fontos tudni azt is, hogy sajátjaként birtokol az a természetes vagy jogi személy is, aki tudja ugyan, hogy az ingatlan másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását, mert például nem lehet arra számítani, hogy a tulajdonos kérheti a vagyontárgy "visszaadását". Az is lényeges körülmény, hogy az elbirtoklási időnek "szakadatlanul" kell eltelnie.