Műemlék épületből nehezen lesz társasház

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megtilthatja a lakásfunkciójú műemlék épületek társasházzá nyilvánítását - mondja ki a nemzeti kulturális örökség miniszterének új rendelete, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.

A kulturális örökség védelméről szóló, új miniszteri rendelet szerint a műemléki épületekkel kapcsolatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el az építésügyi hatóság feladatát. Vagyis a hivatal adja ki az építési és a használatbavételi engedélyt is. Engedély nélkül csak olyan munkálatokat lehet végezni a védett épületeken, amelyek az élet- és vagyonbiztonság miatt azonnali beavatkozást igényelnek.

Műemlék épület - a törvény szerint - csak a hivatal engedélyével alakítható társasházzá. A rendelet kimondja, hogy a hivatal ezt két esetben tagadhatja meg. Az egyik, amikor az állam azzal a feltétellel adta át az épületet az önkormányzatnak, hogy az nem alakítható társasházzá. A másik ok pedig, amikor a társasházzá alakítással olyan helyzet állna elő, amely miatt az épület egységesesen használt terei megváltoznának.

A törvény szerint a műemlék épületek felújítását a hivatal elrendelheti, de ilyenkor az örökségvédelmi többletköltségek az államot terhelik. A mostani rendelet szerint a kötelező karbantartást meghaladó munkák tartoznak ebbe a körbe. A többletköltséget - indokolva és számlával igazolva - a befejezést követően, 30 napon belül kell kérni a hivataltól. A kifizetés a jóváhagyást követő 60 napon belül történik.

A nemzeti kulturális örökség minisztere a másik rendeletében ingatlanokat nyilvánít műemlékké. Ilyen védettséget kapott az ásványrárói szivattyúház, a biatorbágyi malom, a budapesti, volt tőzsdepalota és a Váci úton a Fővárosi Vízművek számos épülete is. Történeti kertként kapott műemléki védettséget a józsefvárosi Füvészkert.