A piac egyik jellemzője, hogy jelentős az eladásra szánt új lakások kínálata és hosszabbodik az értékesítés ideje - mondta Belyó Pál. Az átlag mögött azonban egyre differenciáltabb a piac. A rossz helyen lévő lakásokat csak érezhető árengedménnyel lehet eladni, míg a jó helyen lévő és jó minőségű lakásoknál a jelentősebb áremelést is elfogadják a vevők.
Leitner József, az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnökhelyettese úgy vélte, hogy az új lakások alapterületének csökkenése megállt, sőt a vidéki nagyvárosokban nőtt, olyannyira, hogy eléri a meglévő lakásállomány átlagos nagyságát.
A piaci szereplők a 2,3 százalékos prognosztizált inflációnál magasabb, 6-7 százalék körüli áremelkedést várnak az idén a magyar ingatlanpiacon. Ez igaz a lakáspiacra is, sőt a telkek árnövekedése is ebbe a sávba esik.
A lakosság által tervezett nagyobb kiadások körében második helyen állnak az ingatlanvásárlásra, illetve lakásfelújításra szánt kiadások. A válaszadók 6 százaléka tervez ilyen vásárlást. A választ adott háztartások 16 százaléka a nagyobb beruházásokhoz hitelt kíván felvenni. A potenciális hitelfelvevők 32 százaléka lakás-, illetve házvásárlásra venné igénybe a kölcsönt.
Nyers József, a kötet egyik szerkesztője elmondta, hogy a piacon évi 40-41 ezer új lakásra van kereslet. Egyre többen akarnak drágább, nagyobb alapterületű és jobb minőségű lakást vásárolni, és ennek az árát is megadják.
A jelentés az irodapiaccal kapcsolatosan megjegyzi, hogy a kereslet továbbra is magas - főleg Budapesten -, és javult a kihasználtsági ráta. Az idén 11-13 százalék lehet a kiadatlan irodaterületek aránya. Leitner József a tájékoztatón ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy három éve már az irodapiac telitettségéről beszéltek a szakértők, mégis fejlődik ez a piaci szegmens, jelenleg is több felső kategóriás irodaház épül.