Az albérlet ma természetesen már mást jelent, mint egykor: az ingatlanszakemberek egybehangzó állítása szerint alig létezik már klasszikus, főbérlős albérlet. Bizonyos területeken azonban - például a vidéki egyetemek környékén - kimondottan gyakori a társbérlet, melynek keretében akár ismerősök, akár idegen fiatalok költöznek össze hosszabb-rövidebb időre.
Ez a megoldás elsősorban azért népszerű, mert így nagyobb lakásra van ugyan szükség, de a méret növekedésével az egy négyzetméterre vetített bérleti díj valamelyest csökken, ráadásul több ember között a rezsiköltségek is gazdaságosabban eloszthatók.
Budapesten természetesen a külső kerületek és elsősorban a panelházaik számítanak a legolcsóbbnak, de havi 45-50 ezer forint alatt ott sem igen találni tűrhető állapotú lakást. A városközponthoz közelebb még a másfél-kétszobás ingatlanok bérleti díja is 60-70 ezer forintra ugrik, a nagyobbakért - főleg, ha az átlagosnál jobb adottságúak - akár 100 ezret is elkérhetnek - mondta az [origo] érdeklődésére Murányi Ákos, a Duna House elemzési vezetője.
Az (egyszerű) bútorozottság nem mindig jelent automatikus drágulást, fontos viszont a jó elhelyezkedés. Ezen viszont nem feltétlenül ugyanaz értendő, mint egy eladásra kínált otthon esetében - olyannyira nem, hogy a főváros budai oldala iránt kimondottan szolid érdeklődés tapasztalható. Kiváltképp igaz ez a külföldi diákokra, akik pedig a legjobb ügyfelek közé tartoznak, mert a magyaroknál jóval többet hajlandóak fizetni.
A Duna House adatai szerint Pécsett 30 és 60 ezer között mozog az átlagos lakások bérleti díja, míg Debrecenben és Szombathelyen 35 ezer körül kezdődik. Mindhárom településre és a többi egyetemvárosra is igaz, hogy a jó közlekedéssel bíró helyeken nagyon könnyen ki lehet adni a lakásokat, különösen a nyár végi és a január-februári időszakban.