A megkérdezettek mindössze 6 százaléka tervezi, hogy 10 millió forint alatt vásároljon - ez a legutóbbi, tavaszi felmérés eredményéhez képest több mint 10 százalékpontos csökkenés -, vagyis aki vásárlásra szánja magát, próbál "élhető" alapterületű ingatlanhoz jutni. (Nem mellékes az sem, hogy a 10 millió forintnál olcsóbb - különösen az új építésű - lakások kínálata a fővárosban elég szűk).
A kereslet jellemzően 10 és 20 millió forint között koncentrálódik, a válaszadók több mint 60 százaléka ezt az árkategóriát jelölte meg - közülük is a legtöbben 15-20 millió forintos értékhatárban gondolkodnak. Jól érezhető az árplafon felfelé tolódása, ha összevetjük a tavaszi és az őszi felmérés eredményét: míg áprilisban a felmérésben részt vevők 55 százaléka keresett 15 millió forint alatt lakást, jelenleg ez az arány már csak 37 százalék.
Ezzel párhuzamosan a tavaszi 75 százalékhoz képest most 68 százalék gondolkodik úgy, hogy 20 millió forint számára a felső határ - jellemzi a helyzetet Murányi Ákos, a Duna House Holding elemzési vezetője.
Tovább erősödött a kereslet a drágább ingatlanok piacán. Míg tavasszal 30 millió forintnál drágábban csak a megkérdezettek 5 százaléka vásárolt volna, ez az arány a mostani felmérésben 10 százalékra emelkedett, és többen voltak azok is, akik akár 50-60 millió forintért is szívesen vásárolnának.
A maximálisan elkölteni kívánt összeg emelkedésében vélhetően szerepet játszanak az egyre könnyebben elérhető lakáshitel-konstrukciók, valamint az önerő nélküli lakáshitelek, illetve az ingatlanlízing erősödése. A Duna House Hitel Centrum tapasztalatai szerint a legjellemzőbb, hogy a vásárlók 7-10 millió forint közötti összegeket igényelnek, de magas azok aránya is, akik szinte minimális önerővel vásárolnának.