A kéményből visszaáramló szénmonoxid szagtalan, ezért különösen veszélyes. A szén-monoxid már rövid idejű belégzés után zavartságot, fejfájást, hányingert, szédülést okoz. Hosszabb belégzésekor tudatvesztés, halál következhet be.
A Magyar Épületgépészek Szövetségének elemzésében idézett adatok szerint az öt magyarországi földgáz-szolgáltató - DDGÁZ Zrt., Főgáz Zrt., Égáz Zrt., Dégáz Zrt. és Tigáz Zrt. - területén 2003-ban összesen 53 szénmonoxiddal összefüggő baleset volt, ami 2004-ben 121-re növekedett, viszont a múlt évben 69-re esett vissza. Ezeken belül a halálos balesetek száma így alakult: 2003-ban 22 haláleset fordult elő a fűtési rendszerekben termelődő szén-monoxid miatt, 2004-ben 18-an, a múlt évben pedig 10-en haltak meg.
A balesetek okaként leggyakrabban a fűtési rendszerek szabálytalan bővítése szerepel. Ha a kémény "elbírja" a gáz-vízmelegítőt, nem biztos, hogy elbírja a kombi kazánt is (sokan térnek át a konvektoros fűtésről a radiátorosra). Gondot jelent a levegő (pára) elszívók szabálytalan beépítése is. A lakásból kiszívott pára miatt nem marad elegendő levegő a kazán, vagy vízmelegítő lángjának égéséhez. Ugyanide vezet a jó légzárású ablakok felszerelése is. Ezek ugyan megakadályozzák a hideg bejutását, de egyúttal a lakás természetes légcseréjét is megszüntetik.
E problémákat kiküszöbölik a dupla kéménnyel működő kazánok, vízmelegítők. Ezek az égéshez szükséges levegőt is a szabadból szívják be, és oda juttatják ki az égésterméket is. Viszont a régi lakásokban problémás és nem olcsó mulatság ezek felszerelése.
A Magyar Épületgépészek Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy a fűtési szezon előtt ajánlatos átvizsgáltatni a készülékeket. Az intelem ellenére a balesetekről szóló híradások jelentik az egyik leghatékonyabb kommunikációs eszközt a gázfogyasztók figyelmének felkeltésére. Egy-egy halálesetről szóló híradás ugyanis megnöveli a gázkészülékek ellenőrzését, karbantartását igénylők számát.