A negatív csúcshoz közelednek a várakozások

Az ingatlanpiaci szereplők úgy vélik, idén a használt lakások ára csökken, az újaké infláció alatt nő. Az irodapiacon kiegyenlítettebb változások valószínűek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. fővárosi ingatlanpiaci indexe a múlt év októberéhez képest 6,8 ponttal, -20,8 pontra csökkent ez év januárban - ismertette Akar László vezérigazgató szerdai sajtótájékoztatóján.

Az AL Holding, valamint az Ingatlan és Befektetés című szaklap támogatásával készített felmérés alapján - mint 2001 januárja óta mindig - az ingatlanpiac szereplőinek várakozásaiból számítják az indexet. A végső pontszámot a részpiacok - lakás, iroda, üzlet és raktár - összegzése adja.

Az összegzett várakozások 2001-ben a skála 0 pontjáról indultak, és azóta folyamatosan a negatív tartományban vannak. A csúcspont 2001 júliusában volt -1,7 ponttal, míg a mélyponton, 2002 júliusában -29,2 ponton állt az index.

A várakozások szerint idén a használt lakások ára 2 százalékkal csökken, az új lakások ára pedig 4,5 százalékkal emelkedik. Az új lakások Nyugat-, illetve Kelet-Magyarországon drágulnak leginkább (5 százalékkal), míg Pest megyében 3,8 százalék, Budapesten pedig 4,1 százalék áremelkedés várható. (A GKI előrejelzése szerint az idén 6 százalékos lesz az infláció.) A felépített lakások száma - előzetes becslés szerint - tavaly 34-35 ezer volt, idén 32-33 ezer várható.

Az "A" kategóriás irodák kihasználtsága jelenleg Pesten 78, míg Budán 84 százalék. Az idén a bérleti díjak várhatóan 3 százalékkal emelkednek (jelenleg 12-14 euró a díj havonta és négyzetméterenként). A frissen felépített új irodák értékesítési ára is 3 százalékkal fog nőni, míg a használt "A" kategóriás irodák ára változatlan marad.

Az üzlethelyiségek piacán 13 százalék volt a bérlőcsere tavaly. A bérleti díjak várhatóan 3 százalékkal emelkednek az idén. Hasonló emelkedés várható az ipari-logisztikai ingatlanok bérleti díjaiban is.

Illy Péter, az AL Holding vezérigazgatója arról számolt be, hogy Budapesten 2005-ben 8500, tavaly viszont 9383 lakást adtak el. A növekedést annak tudta be a vezérigazgató, hogy a bankok egyre csökkenő önerő mellett hitelezik a lakásvásárlókat.

Így nem véletlen, hogy amíg 2005 végén 12 750 szabad lakás volt a fővárosban, addig ezek száma a múlt év végén már csak 8714-et tett ki. (Szabadnak számít minden olyan lakás, amire már építési engedélyt kértek, és még nem adták el.)

A már használatbavételi engedéllyel rendelkező, de még el nem adott (úgynevezett készleten lévő) lakások száma 2006. januárban 1580 volt. Ez a szám csökkent májusra 1322-re, majd decemberben 1523-ra növekedett.