Mondja meg a magáét az ingatlanadóról!

A szakmai szervezetek gyakran felhánytorgatják, hogy a kormány nem egyeztet velük a tervezett ingatlanadó lehetséges módozatairól: legföljebb néha meghallgatja valamelyik képviselőjüket, visszajelzést már nem ad. Arról azonban végképp senkinek sem lehet fogalma, hogyan vélekedik a civil lakosság. Most elmondhatja a véleményét!

A közelmúltban több ingatlanos konferenciát tartottak Magyarországon az egyelőre csak tervváltozatokban létező általános ingatlanadóról, ezeken néhány részkérdésben kikristályosodott a szakma - persze közel sem egységes - véleménye.

Az érintett (befektetőket, fejlesztőket, kivitelezőket, közvetítőket tömörítő) szervezetek általában nem ellenzik az ingatlanadó megjelenését, amely egyébként a második világháború előtt már létezett Magyarországon. Európában ma is bevett adózási forma, a legtöbb nyugat-európai ország mellett régiónkban szedik Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, sőt Albániában is. Az IMF és az OECD egyaránt sürgeti a bevezetését, szerepel a konvergenciaprogramban is.

Az önkormányzatok csaknem fele ma is alkalmaz ingatlanra kivethető adókat, így kommunális, építmény- és telekadót, de jórészt nem lakáscélú ingatlanok, hanem garázsok, raktárak, üzletek, műhelyek esetében. Az általános adót sokkal több ingatlanra vetnék ki - a mentességek körét szűkre szabva -, és a mostani, önkormányzatonként eltérő rendszerrel szemben egységes lenne a szabályozása.

Kérdés, hogyan határoznák meg a mértéket. A területalapú adómegállapítás egyszerűbb, de sokkal kevésbé igazságos, mivel csak az alapterület nagysága szerint tesz különbséget. Az értékalapú esetében viszont az értékbecslés nehezen megoldható adminisztratív feladatokat róna az önkormányzatokra.

Ha mégis ez utóbbi mellett döntenének, úgy az ingatlanszakma 0,25 százalékot tartana reálisnak és méltányosanak - hangzott el egy konferencián nemrég (egy 10 millió forintra becsült lakás esetében tehát évente 25 ezer forintot). Azt is csak úgy, ha a fent említett, jelenleg létező ingatlanadó típusú terheket váltaná ki, valamint az illetékek mérséklésével járna. Van szakértő, aki szerint a bevezetéskor a személyi jövedelemadót kellene csökkenteni, ily módon a vagyonadózás felé tolva el a rendszer struktúráját.

Érdemes ugyanakkor megfontolni, hogy a vagyonadó az egyik legdrágább adófajta (beszedési költségének mértéke 8-10 százalékos is lehet). Szintén figyelemre méltó tény, hogy a lényegesen jobb adómorállal bíró Hollandiában például 10 évbe telt a jól működő rendszer kiépítése.

Ehhez képest nálunk kapkodás tapasztalható a kormány részéről. Tavaly ősszel Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár belebukott abba, hogy egy nyilatkozatában előrevetítette: 2008-tól kivetik az ingatlanadót a 9,5 millió forintnál értékesebb lakóingatlanokra. Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság elnöke később elárulta, csak annyi biztos, hogy vállalatokra is kiterjedő, értékalapú és viszonylag alacsony kezdőértéknél is érvényesített ingatlanadóról tárgyalnak.

Idén februárban kiszivárgott, hogy kormányzati berkekben három, gyökeresen eltérő forgatókönyv létezik: egy nullszaldóval, egy 40-50 milliárd forint bevétellel és egy 150-200 milliárddal számoló. Pár nappal később pedig Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára bejelentette, a kormány döntött, 2008-ban lesz ingatlanadó.

Szűk egy hónap múlva azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már arról beszélt egy interjúban, hogy az ingatlanadó nem pótlólagos költségvetési tétel, hanem az adórendszer átalakításának része - és nem volt hajlandó megerősíteni a 2008-as bevezetés tervét.

Az ezt követő, a bizonytalankodásról rendszeresen megjelenő információk tudatában távolról sem volt meglepetés, hogy Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese májusban már úgy fogalmazott: a kormány inkább végiggondolja ötször, semhogy olyan döntést hozzon, aminek a politikai következményeivel előzetesen nem számolt.

Ezt alighanem úgy kell értelmezni, hogy a nagyobbik kormánypárt ódzkodik az olyan népszerűtlen intézkedésektől, amelyek nem égetően szükségesek. Az ingatlanadó éppen ilyen: a belőle származó bevétel valószínűleg nem lenne kiugróan magas, miközben a költségvetés idei bevételei eddig rendre túlteljesültek. A Napi Gazdaság a minap már arról írt: szocialista képviselők szerint a 2008-as bevezetés esélye egyenlő a nullával, Veres János pénzügyminiszter pedig a Napkeltében azt mondta: ha be is vezetik, nem biztos, hogy ez rögtön fizetési kötelezettséggel is jár majd.

A Fidesz mindenesetre korán egyértelművé tette, hogy mindenféleképpen ellenzi az általános ingatlanadót, az SZDSZ pedig mindvégig azt hangoztatta, hogy csak az adórendszer átalakításának részeként támogatja - talányosan hozzátéve, hogy a bevezetés ennek ellenére "időben megelőzheti" az adóreformot.