Közel lehet a drasztikus lakásdrágulás

Az ingatlanárak jövőbeni alakulásáról eltér a szakértők véleménye, a piac problémáit azonban hasonlóan látják. Bérlakásokról, szociális és lakásfejlesztési támogatásokról is szó esett a Lakásvásár konferenciáján.

Van még tartalék a magyarországi lakáspiacon, a következő három évben jelentős drágulás is lehetséges - hangzott el a péntek délután megnyílt 11. Lakásvásárt kísérő konferencián.

Harmati László, az FHB vezérigazgató-helyettese azzal indokolta meglátását, hogy Európa legtöbb országában az elmúlt években nagyobb mértékű volt a lakásár-infláció, mint nálunk. Hozzátette, az árak emelkedéséhez az is szükséges, hogy a kormányzat stabilizációs csomagja valóban sikeres legyen, és a háztartások jövedelmi helyzete javuljon.

A mobilitás aránya vidéken ugyan átlagosan csak 2-3 százalék, a nagyvárosok azonban egyre inkább közelítik a 6-8 százalékos budapesti szintet. Debrecenben, például, egyáltalán nem depresszív az ingatlanpiac - hívta fel a figyelmet Harmati László, megjegyezve, hogy a KSH felmérései szerint a háztartások közel harmada szívesen elköltözne jelenlegi otthonából.

Óvatosabban beszélt a kilátásokról a Biggeorge's-NV tulajdonosa. Nagygyörgy Tibor úgy fogalmazott, a gazdasági helyzet javulásába vetett bizalom növekedésével kis élénkülés várható a piacon, de a nemzetközi kockázatok miatt ez sem vehető biztosra.

Borsi László, az idén megszüntetett Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) egykori elnöke ugyanakkor borúlátónak mutatkozott, mondván, a 8 százalékos infláció mellett mindössze 3 százalékos a drágulás, reálértékben tehát csökkennek az árak.

Az ingatlanárak hosszú távon nem szakadhatnak el sem a bérleti díjaktól, sem az ország gazdasági teljesítményétől - vélekedett Soós János ingatlanszakértő. Kijelentette: nem fognak mindig fölfelé menni a lakásárak; ez legfeljebb a telekáraknál várható.

A konferencián szó esett a bérlakáshelyzetről, mint a hazai ingatlanpiac egyik nagy hiányosságáról. Csider László, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lakásügyi titkárságának vezetője - akárcsak nemrég - a lakhatás támogatását, bérlakásalap létrehozását ígérte.

Más felszólalók azonban nem nevezték jó megoldásnak, hogy a bérlakáskérdést az állam akarja megoldani. Harmati László szerint a kínálattal nem lehet baj, hiszen rengetegen vásároltak lakást befektetési célból. Hozzátette, egyébként is nehéz meghatározni a bérlakások optimális mennyiségét: Nyugat-Európában, ahol sokkal magasabb az arányuk, mint idehaza, az utóbbi időben valamelyest csökkenőben van.

Elaprózott támogatások

A bankszakember szerint sokkal nagyobb gond, hogy a magyar állam - amely a fejlett országokban általános 2 százalékkal szemben a GDP 1 százalékát költi lakáspolitikára - szerfölött elaprózza a támogatásokat. Negyvenféle csatornán keresztül áramlanak a pénzek, ahelyett, hogy az erről döntő illetékesek néhány igazán fontos célra koncentrálnák őket. A szociális alapú lakbértámogatásba például integrálni lehetne a gázártámogatást.

Soós János szerint megérné az államnak a jelenleginél bőkezűbben támogatni a lakásfejlesztést, mert az új beruházásokból bőven van bevétele. A vevők az új építésű ingatlanok árában összesen harmincszázaléknyi adót fizetnek meg, amely különböző jogcímeken az államkasszát gyarapítja.

A problémák többségének megoldására vélhetően várni kell még, mert mint Molnár Gyula újbudai polgármester, szocialista országgyűlési képviselő megjegyezte, a lakáskódex néven ismert, a lakásüggyel foglalkozó törvényeket rendszerbe foglaló jogszabály a tervekkel ellentétben most mégsem kerül az Országgyűlés elé.