Uniós pénzből szépülhetnek a kastélyok

Az általános tőkeszegénység az oka, hogy a hazai műemlék kastélyépületek nagy részének évről évre romlik az állapota. Kitörési pontot jelenthetnek a felújításukhoz pályázható uniós források, de ezek egyelőre csak a kiemelkedő jelentőségű épületek esetében érhetők el.

Ma Magyarországon 789 műemlék kastély és kúria található, állami tulajdonban jelenleg 89 épület van: ebből 60 műemlék ingatlan a különböző költségvetési szervek, valamint a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG), néhány pedig a 2008 januárjától az összes állami vagyon kezelését végző új szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. égisze alá tartozik - írja a Napi Gazdaság. A többi kúria és kastélyingatlan az önkormányzatoké, közel 160 pedig magánbefektetők, alapítványok és egyéb szervezetek keze alatt működik, elsősorban idegenforgalmi és turisztikai létesítményként. Ez utóbbiak többsége napjainkra jó állapotba került.

Jóval nehezebb a sorsa az önkormányzati, egyes vállalkozói, valamint az állami tulajdonban lévő műemlék épületeknek: legtöbbjük esetében - a banki hitelek, a vállalkozói tőke és az állami források szűkössége miatt - jó esetben is csak a folyamatos állagmegóvásra futja. Helyreállításuk évek, némely ingatlan esetében évtizedek óta várat magára. Korábban évente átlagosan 200-300 millió forintot tett ki az állami támogatás, ebből viszont többnyire csak a kisebb javításokra, helyreállításokra futotta. Most úgy tűnik azonban, hogy az MNG alá tartozó legnagyobb műemlék kastélyok esetében sikerült megtalálni a kitörési pontot az uniós pályázati források felhasználásával. Az uniós pályázati lehetőség segítségével a korábban - például a fertődi, a gödöllői és a keszthelyi kastély rendbetételére - elindult kastélyrehabilitációs programba nemcsak újabb különleges műemlék kastélyok vonhatók majd be, de fel is gyorsulhatnak a már megkezdett felújítási munkálatok.

Nincsenek ilyen előnyös helyzetben a forrásszerzés terén egyes kisebb kastélyok, kúriák, mint például a velencei Meszlényi-kastély, valamint a téglási Dégenfeld-kastély tulajdonosai. A Meszlényi-kastélyt 1993-ban megvásárló Vadas Tamás vállalkozó elmondta: a XVIII. századból származó műemlék jellegű épületben vállalati tréningek számára alkalmas oktatási központot szeretett volna kialakítani, még a Széchenyi terv pályázható forrásainak segítségével. A beadott terveket azonban a megyei műemlékfelügyelet - a magas beépítettségi fokra, a nyílászárók nem megfelelő típusára és egyéb okokra hivatkozva - nem találta megfelelőnek, ezért nem engedélyezte. Azóta az épület üresen áll, állaga egyre romlik, és mivel a térségben nincs hasonló célú pályázati lehetőség, az újabb tervekhez, illetve a beruházáshoz szükséges 300-400 milliót a vállalkozó nem tudja előteremteni.

Szintén forráshiány miatt pecsételődött meg - legalábbis egy időre - a téglási Dégenfeld-kastély sorsa, amelyet 2002-ben vásárolt meg a debreceni Keviép Kft. A beruházás közel 400 millió forintos költségét mindeddig nem sikerült előteremteniük, saját erőből pedig csak a folyamatos állagmegóvásra, valamint az ingatlan őrzésére futotta. Bár többször benyújtottak pályázatot a regionális fejlesztési tanácshoz és más pályázati lehetőségeket is megpróbáltak, forráshiányra hivatkozva ezeket sorra elutasították.