Így ingatlanadózik Európa

Alig akad olyan ország a kontinensen, ahol ne vetnének ki ingatlanadót valamilyen formában. Az adókulcs 0,1 és 3 százalék között mozog, a pénz általában az önkormányzatok markát üti.

• A válság híreit itt olvashatja!

Európában jelenleg négy országban nem alkalmaznak ingatlanadót: Andorrában, Monacóban, Máltán és Írországban. Máshol a magánszemélyek és cégek teljesen eltérő feltételek mellett, de fizetnek adót az ingatlanvagyonuk után. Az európai ingatlanadókulcs általában az ingatlan értékének 0,1-3 százaléka között ingadozik és a magánszemélyek, valamint a cégek egyaránt fizetik.

Az adókulcsot a legtöbbször az önkormányzatok állapítják meg központi szabályozás alapján, és általában hozzájuk folyik be a pénz is.

Akad, ahol az ingatlan értékétől függően a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan sávosan progresszív adótáblát alkalmaznak, és gyakori, hogy bizonyos értékhatárig mentességet biztosítanak az ingatlanra. Sok helyen mentesítik néhány évre az új építésű, vagy frissen vásárolt ingatlanokat is, és számos országban levonható az adó alapjából a hitel, illetve kölcsön összege, illetve a fenntartási költség. Az adót általában a tulajdonosokkal fizettetik meg, de van, ahol a bérlő fizet.

A régióban a horvátok jártak a legjobban

Csehországban már több mint egy évtizede van ingatlanadó, amit az alapterület nagysága alapján határoznak meg. A négyzetméterenként fizetendő adó attól függ, hol található az ingatlan, valamint attól hogy milyen célra használják. Egy céges ingatlan után négyzetméterenként 1 koronát kell fizetnie a tulajdonosnak, vagy a bérlőnek, de az adó végösszege a településtől függően akár ennek ötszöröse is lehet. Prágában egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás évi adója 500 korona körül mozog, egy családi házért ennek többszörösét kell fizetni.

A csehekhez hasonlóan a szlovákok is négyzetméter alapon fizetik az ingatlanadót. Településtől függően négyzetméterenként 0,03 és 0,3 euró közötti összeget kell leróni évente egy lakásért. Romániában az épületek, lakások után 0,25 és 1 százalék között ingatlanadót vetnek ki a községi és városi tanácsok a becsült piaci érték után, ami attól függ, mekkora a hasznos alapterület, hány éves és hol helyezkedik el az ingatlan. Szerbiában körülbelül 4500 eurós értékhatárig mentesek az ingatlanok az adó alól, efelett sávos adótábla alapján kell megfizetni a terhet, ami 68 ezer euróig 0,4 százalék, az ezt meghaladó összegre 170 ezer euróig 0,8 százalék, de alkalmaznak még 3, illetve 5 százalékos kulcsot is.

Montenegróban a piaci érték után kell fizetni 0,08 és 0,8 százalék között összeget, és az adókulcsot az önkormányzat határozza meg.

Horvátországban csak az üdülők után fizettettnek ingatlanadót, amit a hasznos alapterület alapján határoznak meg, és négyzetméterenként körülbelül 0,7 és 2,1 euróra rúg az összege. Szlovéniában az ingatlan értéke után kell fizetni az adót, amit központilag határoznak meg. Az adókulcs 0,1 és 1,5 százalék között mozog az ingatlan típusától és tulajdonosától függően.

Horvátországban csak az üdülők után kell ingatlanadót fizetni

Ausztriában az ingatlan önkormányzat által becsült, úgynevezett egységértéke alapján kell adózni, ami általában alacsonyabb az uralkodó piaci árnál. A központilag meghatározott adókulcs 0,2 százalék, amitől a helyhatóságok legfeljebb 500 százalékkal térhetnek el, vagyis a legmagasabb kivethető adókulcs 1 százalék.

Lengyelországban az ingatlan típusától függően változik a négyzetméterár, ami lakásoknál 0,15 épületeknél 1,66, céges ingatlanoknál 4,96 euró.

Van, ahol duplán fizettetnek

Nyugat-Európában számos ország rendelkezik ingatlankataszterrel, vagyis egységes, államilag felértékelt ingatlan-nyilvántartással. Belgiumban a kataszterben meghatározott érték után kell fizetni 1,25-2,5 százalék adót a központi költségvetésbe, de a helyhatóságok pótadót is kivethetnek. Hollandiában az ingatlan értéke alapján meghatározott adó egy részét a tulajdonossal másik részét pedig a bérlővel fizettetik meg. Minden önkormányzat saját hatáskörben határozza meg az adó összegét, amit négyévente felülvizsgálnak, de az esetleges adóemelés nem haladhatja meg a mindenkori infláció mértékét. Az adókulcs jellemzően 0,1 és 0,3 százalék körül mozog, amit az ingatlan forgalmi értéke után kell megfizetni.

Az Egyesült Királyságban csak lakáscélú ingatlanok után kell adót fizetni, aminek fele az ingatlan osztályozásától, a másik fele pedig a lakók számától függ. Az utóbbi résznek azonban csak a felét kell megfizetni, ha valaki egyedül él. Az adó áthárítható az ingatlan bérlőjére, amiről a szerződésben rendelkeznek. Svédországban a családi házak után az ingatlan értékének 0,75 százalékát, de legalább 641 eurót kell leróni, míg a lakások után 0,5 százalék az adó, de legalább 128 euró. Az újonnan épült ingatlanok után 5 évig nem kell fizetni, további 5 évig pedig a tulajdonos csak az adó felét fizeti. A kereskedelmi ingatlanok után a könyv szerinti érték egy, míg az ipari ingatlanok után fél százalékot kell fizetni.

Dániában az adó alapja az ingatlan becsült értéke, ami után 408 ezer euró értékhatárig 1 százalék, az efeletti részre pedig 3 százalék az adó, amit a központi költségvetésnek kell megfizetni. Ha az ingatlant 20 évnél régebben szerezte meg a tulajdonos, akkor az adókulcs 0,5, illetve 2,8 százalék. A telkeket és a földeket a helyhatóságok adóztatják meg, az adóteher 1,6 és 3,4 százalék között mozog.

Fizet a tulajdonos és a bérlő is

Franciaországban az ingatlanadó a tulajdonos terheli, de az ingatlan használójára, bérlőjére is kivetik az úgynevezett lakhatási adót. Új építésű ingatlanokra bizonyos feltételek megléte esetén adómentességet adnak, 15 év járhat például olyan házakra, amelyekben alacsony bérleti díjú lakások vannak, de kérhetnek könnyítést az idős, mozgáskorlátozott, diák vagy szerény jövedelmű tulajdonosok is, feltéve, hogy az ingatlanban laknak. Az ingatlanadó mértékét a helyhatóságok állapítják meg, és az ingatlan katasztrális értéke alapján vetik ki, de a fenntartási, biztosítási és felújítási költségek figyelembe vételével csak az összeg felét kell megfizetni. A fővárosban évente átlagosan 520 eurót fizettetnek, míg az ország déli részén 1000-1600 eurót.

Németországban az ingatlan becsült értéke után típusától függően az alapadó 0,35 és 0,6 százalék között mozog, amit különböző szorzószámokkal módosítanak a települések. Az átlagos adókulcs 1,5 százalék, a fővárosban az ingatlanadó például 2,87 százalékra rúg, egy 75 ezer eurós értékű lakás után tehát évente több mint 650 ezer forint adót kell befizetni. Az újonnan tulajdonba került ingatlanok után viszont általában tíz évig nem kell adózni.

Az alapadó nagysága az ingatlan típusától függ, más a lakó-, ipari ingatlan, vagy föld esetében. Az ingatlant bérbeadó személy az adót beépítheti a bérleti díjba.

Büntetik a külföldit

Spanyolországban az ingatlankataszterben szereplő érték az adó alapja, amit nyolcévente felülvizsgálnak a piaci érték figyelembevételével. A központilag meghatározott adókulcsot a helyhatóságok emelhetik, de a városokban általában 0,4, a falvakban pedig 0,3 százalék az adó. A külföldi állampolgárnak jóval magasabb, 3 százalékos ingatlanadót kell fizetniük az ingatlankataszterben szereplő érték után.

Portugáliában az adó alapján úgy állapítják meg, hogy az ingatlan becsült értékből levonják a fenntartás költségeit is. A falusi ingatlanok értéke után 0,8, míg a városiak után 0,4-0,8 százalék adót kell fizetni. A hosszú távra, lakás vagy kiadás céljából megvásárolt ingatlan után 3-6 év mentesség igényelhető a becsült értéktől függően.

A spanyolok többet fizettetnek a külföldi tulajdonosokkal

Olaszországban az ingatlanadót a becsült érték után vetik ki, ami az ingatlan osztályozásától és típusától függ. Az adókulcsot minden évben az önkormányzatok határozzák meg, 0,4 és 0,6 százalék között mozog. Görögországban az állam és az önkormányzat is kivet ingatlanadót. Előbbi az ingatlan évente meghatározott, becsült értékének 0.1 százaléka, de négyzetméterenként nem lehet kevesebb egy eurónál.

Cipruson az adó alapja az ingatlan 1980. január elsején becsült értéke. A sávosan progresszív adótábla szerint adómentesség jár 170 900 eurós értékhatárig, efelett 2,5 és 4 százalék közötti kulcsokat alkalmaznak. Törökországban az ingatlan valós értéke után kell megfizetni az adót, ami lakások és telkek esetén 0,1 százalék, épületeknél 0,2, építési telkek után pedig 0,3 százalék.