Bezárnánk még a földpiacot, de minek

Jövőre várhatóan kérni fogjuk az EU-t, hogy 2011-től még három évig kizárhassuk a külföldieket a magyar termőföldpiacról, noha az illetékes minisztérium is tisztában van azzal, hogy kicsi az esély az unió jóváhagyására. Vannak szakértők, akik szerint tanácsos lenne elébe menni a helyzetnek, bár az sem biztos, hogy van egyáltalán értelme a piaci korlátozásnak.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hamarosan hivatalosan is kérelmezni fogja az Európai Bizottságnál, hogy Magyarország meghosszabbíthassa a külföldiek termőföldvásárlási moratóriumát - értesült az [origo] egy minisztériumi forrásból.

A minisztérium tavaly már jelezte, hogy élni kíván a moratórium meghosszabbításának lehetőségével, az EU akkor jegyzőkönyvbe vette a bejelentést. A kérelmet 2010-ben kell megismételni, immár indoklással együtt beterjesztve, hogy az EB még az évben napirendre tűzhesse a kérdést - válaszolták kérdésünkre az FVM-ben.

Még másfél évig biztosan él a moratórium

A moratórium azt jelenti, hogy uniós csatlakozásakor Magyarország 2011. május 1-jéig a földpiac szabályozásában felmentést kapott egy fontos uniós alapelv - a tőke szabad áramlása - alkalmazása alól. Vagyis még másfél évig tilthatjuk, hogy külföldiek termőföldet vegyenek nálunk - utána csak akkor, ha a hároméves hosszabbítási kérelmünkre rábólint az EB.

A rendszerváltás után csaknem teljes politikai egyetértéssel szentesített tiltásra, úgymond, azért volt szükség, hogy a magyaroknál sokkal tőkeerősebb nyugati gazdálkodók nehogy kiszoríthassák a hazaiakat a piacról. Ma további érv a moratórium fenntartása mellett, hogy a klímaváltozás miatt a föld az élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségűvé vált.

Bérlőként vagy a hírhedt zsebszerződésekkel már most sok külföldi gazdálkodik Magyarországon. Jakab István, a Magosz elnöke az Agrár-Európa Klub néven futó havi szakmai fórum szeptemberi ankétján azt mondta, becslések szerint 700 ezer hektárt művelnek osztrák gazdák, a külföldiek pedig összesen egymillió hektárt.

A kiskapunak vége

Egy kivétel van a vásárlási tiltás alól: az a külföldi, aki igazolni tudja, hogy legalább három éve itt él és gazdálkodik, megkapja az engedélyt. Ezzel a lehetőséggel némelyek vissza is éltek: visszamenőleg önrevíziót kérve, az APEH-büntetést vállalva szereztek adóhivatali igazolást a szükséges hároméves időszakról (adott esetben anélkül, hogy valóban itt éltek volna). A kiskaput egy hétfői törvénymódosítással zárta be az Országgyűlés, a jövőben az engedélyhez szükség lesz az agrárszakhatóság támogató környezettanulmányára is.

Egyebek mellett azért érte meg kijátszani a jogszabályt, mert a magyar termőföld nemcsak uniós, de régiós összehasonlításban is nagyon olcsó, még úgy is, hogy 2008 ősze óta 30-40 százalékkal emelkedtek az árak. A földek többsége a hektáronkénti 400-800 ezer forintos sávban van, ehhez képest az EU-ban általában átszámítva 2 milliónál kezdődnek az árak. Mindenki biztosra veszi, hogy a moratórium feloldása jelentős drágulást hoz majd, ezért most földet venni kimondottan jó befektetésnek ígérkezik.

A csatlakozáskor moratóriumot kérő országok közül egyébként Magyarországon a legszigorúbb a szabályozás. Idehaza jogi személyek sem vásárolhatnak földet - magyarok sem -, míg a többi államban még a külföldi tulajdonú jogi személyek is vehetnek (Csehországban, Lettországban és Lengyelországban csak akkor, ha kisebbségi a külföldi részesedés).

Az uniós csatlakozási okmány azt rögzíti, hogy "ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Magyarországon a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki vagy ennek kialakulása fenyeget, a bizottság Magyarország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról."

Ahhoz, hogy a kérelem meghallgatásra találjon, az említett veszély fennállásáról meg kell győződnie az Európai Bizottság összes tagjának, és a tagállamok képviselőiből álló szakbizottság hozzájárulása is szükséges. Ha azt nézzük, mi állt az átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatakor (2008-ban) a bizottság által az Európai Tanácsnak készített jelentésben, úgy tűnik, nincs sok esélyünk a kedvező elbírálásra.

Az EB nem lát kezelhetetlen kockázatokat

A dokumentum ugyanis egyebek közt megállapította, hogy a 2004-ben felvett EU-tagállamok földbérleti díjai távolról sem alakultak sokkszerűen a csatlakozásuk után. Ebből pedig arra lehet következtetni - így a jelentés -, hogy az ármozgások kockázatai kezelhetők lesznek.

Egyre több szakember gondolja úgy, hogy nemcsak fel kell készülni a hosszabbítási kérelem elutasítására, de érdemes volna elébe menni a döntésnek. Az Agrár-Európa Klub említett eseményén Lovászi Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium egykori helyettes államtitkára amellett érvelt, hogy a tiltás célját más eszközökkel volna célszerű elérni.

Nem kell kizárni a külföldieket a vásárlásból, de lehet úgy alakítani a szabályozást, hogy a magyar gazdák kerüljenek előnybe. Lehet hivatkozni környezetvédelmi, településvédelmi, spekulációellenes szempontokra - említette Jakab István. Kurucz Mihály, az ELTE docense előadásában egyenesen azt javasolta, hogy már 2010-től tegyük lehetővé a földvásárlást a jogi személyek és a külföldiek számára egyaránt.

Nincs napirenden

Az FVM helyszínen lévő képviselői nem reagáltak a javaslatra, a minisztérium sajtófőnöke, Dékány András ugyanakkor érdeklődésünkre közölte, "nincs napirenden a jelenlegi szabályozás enyhítése". Hozzátette, "mivel mai tudásunk szerint kicsi az esélye annak, hogy Magyarország újabb három évre kiterjesztheti a moratóriumot a külföldiek földvásárlására", nemzeti hatáskörben kell meghozni az e területet szabályozó törvényeket.

Az FVM szerint ebben a kérdésben az összes pártnak konszenzusra kell jutnia, de "feltételezhető, hogy ez a kodifikációs munka csak a bizottság döntése után kezdődhet, illetve gyorsulhat fel, hiszen 2011-ig kell - ha szükséges - a szabályokat meghozni".

A földpiac viszonyait testközelből ismerő közvetítő eközben amondó, nincs is szükség efféle rendelkezésekre. "Ma jóformán minden föld ki van adva bérbe, és a szétaprózott, nehezen átlátható tulajdoni viszonyokban elsősorban a bérlők, vagyis a magyar gazdálkodók képesek eligazodni. Ők ismerik a földeket és a tulajdonosokat is, óriási az előnyük a külföldiekkel szembem" - magyarázta az [origo] kérdésére Fűr Zoltán, a földingatlanok közvetítésével foglalkozó Földbróker.hu portál tulajdonosa.

Jelzálogképtelen, forgalomképtelen

A piacnyitással megélénkülne a földjelzálogpiac is, amely a cégekre vonatkozó tilalom miatt most gyakorlatilag nem létezik. A bankok bizonyára szívesen hiteleznének a magánembereknél eleve hitelképesebb cégeknek, ha a föld is jelzálogképes lenne - jegyezte meg Fűr Zoltán.

Önmagában a liberalizáció sem oldaná meg azonban a magyar földpiac legnagyobb problémáját, a kárpótlás miatt (is) kialakult szétaprózódottságot. Ma a tulajdondarabok 98 százaléka 10 hektár alatti, úgynevezett töredéktulajdon, ezért, például, csak szántóból 2-3 millió hektárnyi terület forgalomképtelen. A versenyképes gazdálkodáshoz 50-200 hektár nagyságú területekre volna szükség; akinek ilyen van, az komoly felárat kérhet majd érte - mondta a szakember.

A hazai szántóföldvagyon mai árakon 2200 milliárd forintos értéket képviselhet, de ennyi pénze senkinek sincs, ezért esélytelen egyelőre a birtokkoncentráció. Az államnak kellene megindítania egy programmal, és még így is legalább egy évtizedig tartana.