Meghosszabbíthatják a magyar földvásárlási moratóriumot

Az Európai Bizottság még az év vége előtt áldását adja a 2011 májusában lejáró magyar földvásárlási moratórium három évvel történő meghosszabbítására - értesült a BruxInfo. Ez azt jelenti, hogy a külföldiek továbbra is csak korlátozásokkal vehetnének magyarországi termőföldet.

Az Európai Bizottság hamarosan, még az év vége előtt rábólint arra a magyar kérelemre, hogy az ország a hétéves átmeneti időszak lejárta után további három évig korlátozhassa a külföldiek termőföld-vásárlását - írja megbízható brüsszeli forrásból származó értesülésére hivatkozva a BruxInfo.

Magyarország az új uniós tagállamok közül elsőként és sokáig egyedüliként kezdeményezte a földvásárlási moratórium meghosszabbításának lehetőségét, amelyet a Bizottság belső piacért felelős főigazgatósága vizsgált meg és bírált el. További hat újonnan csatlakozott ország csatlakozási szerződése tartalmazza a hároméves hosszabbítás lehetőségét, a BruxInfo szerint közülük csak a csehek nem kívánnak élni a lehetőséggel.

Ha az EB valóban kedvezően bírálja el a magyar kérést, az meglehetőpsen váratlan fejlemény lesz. Az átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatakor, 2008-ban a bizottság által az Európai Tanácsnak készített jelentésben foglaltak alapján úgy tűnt, nincs sok esélyünk a kedvező elbírálásra. A dokumentum ugyanis egyebek közt megállapította, hogy a 2004-ben felvett EU-tagállamok földbérleti díjai távolról sem alakultak sokkszerűen a csatlakozásuk után, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az ármozgások kockázatai "kezelhetők lesznek". Márpedig az uniós csatlakozási okmány azt rögzítette, hogy a hosszabbításnak akkor lehet helye, "ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Magyarországon a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki vagy ennek kialakulása fenyeget".

Idén januárban Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára is elismerte az [origo] kérdésére, hogy az előzetes információk alapján nem kimondottan valószínű a brüsszeli jóváhagyás - igaz, hozzátette, hogy ennek ellenére meg kell próbálkozni a hosszabbítással. (A moratórium fenntartása a legtöbb szakmai szervezet szerint azért kívánatos, mert félő, hogy egyébként a tőkeerős nyugat-európai gazdálkodók könnyen felvásárolnák az európai viszonylatban olcsó magyar termőföldeket.)

Az illetékes minisztérium akkori sajtófőnöke, Dékány András érdeklődésünkre ugyancsak azt mondta, "mai tudásunk szerint kicsi az esélye annak, hogy Magyarország újabb három évre kiterjesztheti a moratóriumot a külföldiek földvásárlására". A Fidesz agrárügyben aktív képviselői már a választások előtt többször jelezték, hogy milyen rendelkezéseket tartanának lehetségesnek, ha nem sikerülne meghosszabbíttatni a moratóriumot. Emellett, mint a BruxInfo is emlékeztet rá, az EU általános elvként azt vallja, hogy a mezőgazdasági szektor megnyitása hozzájárulhat az agrárium és a vidéki régiók fejlődéséhez.

A BruxInfo által idézett forrás szerint Brüsszelt vélhetően az is befolyásolta a várható pozitív döntésben, hogy a jelek szerint a nyugat-európai agrárvállalkozások és befektetők részéről nem nehezedett rá erős nyomás a hosszabbítás elvetése érdekében. A földügy állítólag egyike volt a magyar kormány prioritásainak, amelyeket még júniusi brüsszeli találkozójuk alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök nyomatékkal José Manuel Barroso bizottsági elnök figyelmébe ajánlott.

Külföldi egy esetben vásárolhat ma termőföldet Magyarországon: akkor, ha igazolni tudja, hogy legalább három éve itt él és gazdálkodik. Ezzel a lehetőséggel némelyek vissza is éltek, visszamenőleg önrevíziót kérve, az APEH-büntetést vállalva szereztek adóhivatali igazolást a szükséges hároméves időszakról (adott esetben anélkül, hogy valóban itt éltek volna). A kiskaput egy törvénymódosítással azóta bezárta az Országgyűlés, az engedélyhez már szükség van az agrárszakhatóság támogató környezettanulmányára is.