A szövetségesek felvették a harci állásokat

Egy amerikai parancsnok cáfolta azt a hírt, hogy a szövetséges csapatok már beléptek a kuvaiti-iraki határ demilitarizált övezetébe, ám az valószínű, hogy felvették a támadás megindításához szükséges állásokat. A Fehér Ház nem ad választ arra a kérdésre, hogy betartják-e a Huszeinnek adott határidőt, ami csütörtök hajnali 2-kor jár le. Az akciót ugyanakkor késleltetheti, hogy a kuvaiti sivatag egyes részein homokvihar tombol, csak pár méteres a látótávolság.

Az ultimátum közeledő lejárta előtt kevéssel a szakemberek lehetségesnek tartják a támadás határidő előtti megkezdését, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az időjárási körülmények késleltetik az első bevetést. Az Irak megtámadására készülő csapatok jelenleg a bevetés megkezdéséhez szükséges pozíciókat veszik fel, ebből egyesek arra következtetnek, hogy küszöbön van a támadás.

A kuvaiti hírforrások szerint amerikai és szövetséges csapatok behatoltak az iraki-kuvaiti határsávon kialakítot fegyvermentes - demilitarizált - övezetbe. A sáv széle 3 kilométer mélyen Kuvait, 5 kilométer mélyen Irak területén húzódik, így valóban cask a határvidékről van szó. A határon régóta felhúzott és az ENSZ által ellenőrzött kerítést már két hete megbontották több helyen, ezzel is utat nyitva a bevonuláshoz. Egy amerikai parancsnok közben cáfolta, hogy már beléptek volna a demilitarizált övezetbe.

A bevetés megkezdését az is gyorsíthatja, hogy az elmúlt éjjel a háború mellett szavazott a brit alsóház. Ugyanakkor az időjárásnak is szerepe lehet a támadás időzítésében, és szerdán heves homokvihar tombolt a kuvaiti sivatag egyes részein: pár méteres a látótávolság, ami komolyan akadályozna egy amerikai hadműveletet a térségben.

Az amerikai hadsereg illetékes vezetői azt jelentették, hogy a csapatok felkészültek a támadásra, amely ez alapján még szerda éjjel megindulhat. A háborút eleve támogató államok - elsősorban Nagy-Britannia és Spanyolország - mellett több, a háborút ellenző ország is jelezte, hogy felsorakozik az Egysült Államok mellett, amennyiben Irak vegyi fegyvert vet be. Ebben az esetben még a radikálisan háborúellenes Franciaország is hajlandó lenne csapatokat küldeni a térségbe. Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetője szerint azonban nem valószínű, hogy Irak vegyi támadásra szánná el magát, mert ezzel a világ nagy része az amerikai akció mellé állna.

Az amerikaiak 48 órát adtak Szaddám Huszein iraki elnöknek arra, hogy ő és fiai önkéntesen távozzanak az országából. Annak ellenére, hogy közel 300 ezer fős amerikai és brit sereg készül megtámadni országát, Huszein nem hajlandó elhagyni Irakot, és az "utolsó harcra" készíti országát. "Hosszú időre ez a csata lesz Irak utolsó háborúja egy pökhendi hatalom ellen, és hosszú időre ez lesz Amerika utolsó agresszív háborúja a világ ellen" - mondta Huszein a a legfőbb államhatalmi szerv ülésén.