Jordánia: Pénzen vett szövetség

Irak nyugati szomszédjában már épülnek a menekülttáborok: eddig tízezer férőhely készült el a háborús övezetből várható irakiak elhelyezésére. Miközben Jordánia 1991 óta hatalmas amerikai segélyeket kap, és ezért kész együttműködni a harcra készülő nagyhatalommal, a Jordániában élő több millió palesztin Irakot támogatja.

Jordánia vezetésének mindig nehéz dolga van, amikor az amerikai pénz és a belföldi közvélemény nyomása között kell dönteni. 1991, az Öböl-háború óta azonban stabilan elköteleződött a jordán királyok politikája az USA mellett. Akkor kezdett el az amerikai segély ömleni az országba, Jordánia passzív segítségéért cserébe. A szövetség azóta is erős: Washington anyagilag támogatja az országot és így a királyi család hatalmát, Jordánia pedig nem csak elfogadja a növekvő amerikai befolyást a térségben, de még bizonyos együttműködésre is hajlandó a szélsőséges iszlamisták kordában tartásával.

Jordánia legnagyobb problémája az izraeli-palesztin válság. Az eredetileg Jordániából leválasztott Palesztinából az arabok (palesztinok) tömegesen menekültek Jordániába. Az évtizedek óta Jordániában élő palesztin menekültek nem kaptak állampolgárságot, sokuk menekülttáborokban él, mert a jordánok így akarják fenntartani motivációjukat a hazatérésre. Ugyanakkor ezzel az Izrael-ellenes radikalizálódásukat is segíti. A hatalmas menekültáradat évtizedek óta komoly anyagi és politikai terhet jelent Jordánia számára. A palesztin menekültek a szélsőségesen Izrael-ellenes Szaddám Huszein rezsimje mellett állnak, és ezt a tömeget akkor sem hagyhatja figyelmen kívül a jordán király, ha a palesztinoknak annyi politikai jogaik sincsenek, mint a szabadnak szintén nem teljesen nevezhető jordánoknak.

A szélsőségesek térnyerését jelzi, hogy 2002 októberében meggyilkoltak egy amerikai diplomatát Ammánban, az ország fővárosában. A merénylővel szimpatizáló tüntetők ellen a hatalomnak sikerült fellépnie, de a feszültség azóta is nagy. Részben ezért fordulhatott elő, hogy a király egyszerűen betiltotta az al-Dzsazíra televíziót az országban, mert úgy érezte, hogy az arab világ CNN-jének is nevezett hírtévé túlságosan szítja az indulatokat.

A jordán uralkodócsalád számára a mostani iraki vezetés érzelmi okok miatt is elfogadhatatlan. Az első világháború után Jordánia és Irak születésekor brit támogatással ugyanannak a családnak két ága kapta a két ország trónját. Míg a Hasemiták iraki ága 1959-ben végleg elvesztette Irakot, Jordániában a mai napig uralkodnak. Abdullah mostani jordán király nagybátyja volt az utolsó, meggyilkolt iraki király. Így a jordán királyi család akár jogos örökségének is tekinthetné Irakot, ha napjainkban a világpolitika fő áramlata támogatná a dinasztiák intézményét.

Jordánia sokat vesztett az Irak-ellenes ENSZ szankciók miatt, mert az iraki olaj egy része Jordánián keresztül jutott külföldre, ráadásul Jordánia is Irakból vásárolta az energiahordozót. A veszteséget részben ellensúlyozták az amerikai segélyek, és a csempészet. Az illegálisan eladott iraki olaj egy része ugyanis szintén Jordánián keresztül jutott a világ finomítóiba.

Magyari Péter