Kuvait: A támadás hátországa

Több mint 130 000 amerikai katona állomásozik Kuvaitban, Irak déli szomszédjában. Az olajban bővelkedő kis állam iraki megszállása miatt tört ki az Öböl-háború, és az amerikai csapatok azóta sem hagyták el az országot. Közvetlen szárazföldi támadás esetén Kuvaitból biztosan támadnak majd az amerikaiak: a határon kiépített kerítést már március elején bontani kezdték.

Kuvait úgy ellensége Iraknak, hogy a közvéleménynek közben imponál a radikális, nyugat-ellenes iszlamista politika. Ugyanakkor Kuvait nem teheti meg, hogy nem engedi be az amerikai csapatokat, hiszen 1991-ben nélkülük most is Szaddám Huszein alattvalói lennének. Ezzel együtt sok kuvaiti emlékezhet arra, hogy a nyolcvanas években még komoly szövetségesnek számított Irak, és közösen léptek fel az Iránból támogatott síitákkal szemben. Az Öböl-háború óta pedig rendszeresen feszültséget okoznak az Amerika-barát kormány nyugati szokásokat erőltető intézkedései, például a nők már majdnem megszerezték az összes, férfiakat illető politikai jogot.

Kuvait és Irak kapcsolata Kuvait függetlenné válása óta volt már véresen ellenséges és rendkívül szívélyes is. Kuvait 1961-ben szabadult fel a brit uralom alól, és Irak azonnal bejelentette, hogy igényt tart az olajban rendkívül gazdag területre. Akkor a brit csapatok felvonulása akadályozta meg az iraki inváziót. Szaddám Huszein uralma kezdetén azonban jól kijött egymással a két olajhatalom. Kuvait hatalmas pénzekkel támogatta Szaddám Irán elleni háborúját. Ennek egyik fontos oka volt, hogy a kuvaitiak mintegy harmada az iszlám síita irányzatát képviseli, de a politikai hatalom ugyanúgy mint Irakban a szunniták kezében van. Irán viszont síita állam. Ebben az időben nem csak Irakban üldözték a síitákat, hanem Kuvaitban is, ahonnan szervezetten deportálták őket, különösen az iráni származásúakat.

A háború után azonban Kuvait lett Szaddám Huszein következő áldozata. Szaddám először azért panaszkodott nemzetközi szervezeteknél, mert szerinte Kuvait lopja az iraki olajat: a határ túloldaláról a föld alatt átszivattyúzzák az iraki kincset. Később a bagdadi diktátor ehhez azt is hozzátette, hogy fenntartja azt az 1961-es vélekedést, hogy Kuvait tulajdonképpen Irak része, de ha ez nem is így van, négy szigete mindenképpen Irakot illeti.

Az iraki csapatok 1990 augusztusában megszállták Kuvaitot. Az Öböl-háború Irak ENSZ mandátummal történő felszabadítását jelentette. 1991 februárjában vonultak be az amerikai csapatok Kuvait fővárosába, és azóta nem is hagyták el az országot.

Kuvait 2002-ben békült ki formálisan Irakkal. A tavaly márciusban kötött szerződésben Szaddám Huszein kötelezettséget vállalt, hogy többet nem támadja meg Kuvaitot.

Kuvait felszabadítása után visszatért a kuvaiti sejk, akinek családja különböző minőségben 1765 óta uralkodik a térségben. Amerikai nyomásra óvatos demokratikus reformokba kezdett, amelyek életbe léptetését többször is éppen a választott testületek akadályozták meg. Kuvaitban kimondottan népszerűek a radikális iszlám nézetek, ezért sokan rossz szemmel nézik az amerikai készülődést. Kuvait azonban az Öböl-háború miatt nincs olyan helyzetben, hogy bármilyen módon korlátozza az amerikai felvonulást, a legtöbb amerikai katona ebben az országban állomásozik a térségben. Ugyanakkor több terrortámadást is elkövettek már amerikai katonák ellen. Októberben ketten életüket vesztették egy ilyen támadásban, ők voltak ennek a háborúnak az első amerikai áldozatai.

Magyari Péter