Tömegesen érkeznek a várandós anyák a bagdadi kórházakba, azt kérve, hogy az orvosok gyorsítsák, illetve indítsák meg náluk a szülést. A bagdadi Elvija kórházban olyanok is nagy számban kérik a császármetszéses szülést, akik csak a terhesség hetedik hónapjában vannak.
A szülészeti osztályokra érkező nők azért ragaszkodnak az eljáráshoz, mert nem akarnak légitámadások idején szülni. Sokan közülük emlékeznek az 1991-ben, az Öböl-háború idején történtekre, amikor sok terhes nő amiatt halt meg, mert a bombázások miatt nem tudták őket idejében szülészhez, orvoshoz vinni.
Kulud Junesz, az Elvija szülészeti osztályának vezetője szerint, aki a Reuters hírügynökség tudósítójának nyilatkozott, sokan azért jönnek el a kórházba, mert attól tartanak, hogy bevezetik a kötelező elsötétítést, illetve a bombázások okozta víz- és áramhiány idején életveszélyes lehet a szülés.
Az Irak ellen alkalmazott embargó miatt azonban az országban kevés az altató, a gyógyszer, azok, akik a császármetszést választják, komoly szenvedés elé néznek - mondta a doktor. A gyenge koraszülötteket azután ósdi, rosszul működő inkubátorokba teszik.
Rendszeresek a hatalmas veszekedések a kórház személyzete és az anyák között, sokan ugyanis azonnal haza akarnak utazni koraszülött gyerekükkel. Több orvos napok óta nem tért haza, mert attól tart, hogy a bombázások miatt nem jut majd vissza a klinikára.