Törökország: Kurdok és dollárok

Törökország az elmúlt évtizedben folyamatosan nagy szerepet játszott az iraki vita alakulásában, és az ország jelentősége különösen meghatározóvá vált az elmúlt hónapokban. Törökország miatt összevesztek a NATO-tagállamok, majd miután 16 milliárd dollárt kialkudtak az amerikaiaktól az északi front megnyitásának lehetőségéért, majd a kormánypárti parlament leszavazta az egyezséget. Pedig a török hadsereg az elmúlt években többször is támadta Irakot.

Az Öböl-háború idején Törökország átengedte légterét és útjait is az Irak ellen induló amerikai csapatoknak. NATO tagként a legfontosabb szövetséges volt a térségben, a támadó országok egyike. A háború azonban még évekig nem fejeződött be a törökök számára 1991 után. Az Észak-Irakban élő kurdok felkelését ugyanis a háború után Szaddám Huszein brutálisan leverte, és menekültek tízezrei vonultak Törökországba. A törökországi kurdok azonban akkor már évek óta háborúztak a török kormánycsapatokkal, és a törökök különösen rossz néven vették, hogy a háború kurdok tízezreit szabadította a keleti határvidékre.

Amikor az északi repülési tilalmi zóna létrehozásával Szaddám hadseregét az amerikaiak gyakorlatilag kitiltották az iraki kurd területekről, a törökök továbbra is elégedetlenek voltak. Féltek, hogy az autonómiához jutott iraki kurdok összefognak törökországi honfitársaikkal, és háborúba kezdenek az önálló Kurdisztán megteremtéséért. (Melynek létrehozását egyébként a nyugati hatalmak az első világháború után megígérték, de megvalósítását az 1923-as lausannei békekonferencián a törökök sikeresen megakadályozták.)

A törökök azzal is vádolták az iraki kurdokat, hogy támogatják a kormány ellen harcoló, azóta feloszlatott majd más néven újjászervezett Kurd Munkapártot. Ezért 1992-ben 20 ezer, 1995-ben pedig 35 ezer török katona nyomult be Irak északi részére. Az iraki ellenzék információi szerint kisebb török csapatok azóta is ott vannak.

A kurd konfliktus most nehezíti az amerikai háborús terveket. Az iraki kurdok ugyanis fegyveres segítséget ajánlottak Szaddám Huszein ellen, amit a szárazföldi harcokban az amerikaiak épp úgy kihasználhatnának, mint tették ezt Afganisztánban az Északi Szövetséggel. A törökök azonban ellenzik a kurdok felfegyverzését. Ráadásul a törökök maguk is szívesen beavatkoznának amerikai oldalon, ekkor azonban a kurdok Szaddám helyett a törökök ellen fordulnának. Amerika ezért úgy akarja bevonni a törököket, hogy csak területet adjanak a támadáshoz, embert semmiképpen sem, nehogy szövetségeseik egymást irtsák Szaddám serege helyett.

A közelmúltban megválasztott iszlamista török kormány nehezen döntött arról, hogy megengedje-e az amerikaiaknak, hogy egy északi frontot nyitva az ország területéről támadhassanak Irakba. A kormány hosszú alkudozásba kezdett. Első lépésként Ankara felkérte a NATO tagjait, hogy küldjenek hadi segítséget, hogy egy esetleges iraki támadás esetén megvédhessék magukat. Ez a kérés az amerikaiaknak is fontos volt, mert így bevonhatták az európaiakat is a konfliktusba. Franciaország, Németország és Belgium azonban megvétózták a segítségadást, mondván ez csak akkor jár, ha valós veszély fenyeget egy NATO-tagországot, itt azonban félő, hogy a haderőt védelem helyett támadásra használják majd.

A vita a NATO eddigi legnagyobb válságát eredményezte. Felemás megoldás született: a végső döntést a NATO-nak egy olyan testülete mondta ki, melynek nem tagja Franciaország, a renitens németek és belgák pedig beadták a derekukat, hogy szigorúan védelmi célokra elindulhassanak a hadi szállítmányok Törökországba. A szállítmány egy része áthaladt Magyarországon is. 2 000 darab civilek számára készült vegyvédelmi öltözékkel Budapest is hozzájárult a törökök védelméhez.

A következő lépésként hosszas tárgyalások kezdődtek arról, hogy a törökök milyen feltételekkel engednék be a támadó amerikai hadsereget. A kormány 16 milliárd dollár rendkívüli segélyért belement az alkuba. Miközben a török kormánypártnak elsöprő többsége van a parlamentben, a kormány mégsem tudta elfogadtatni a törvényhozással a 16 milliárdos alkut. A parlament a közvélemény tiltakozására hivatkozott az amerikai kérés elutasításakor, hiszen felmérések szerint a lakosság 90 százaléka ellenzi a háborút. A török parlament a támadás után ismét napirendre vette az amerikai kérést, de Washington 62 000 katona beengedésére vonatkozó kérését nem teljesítette. Csupán az ország légterét engedte át az USA bombázóinak. Így a hatalmas segélytől elesett Törökország. A támadás megkezdése előtt az amerikaiak megtiltották, hogy a török hadsereg átlépje az iraki határt.

Az északi repülési zóna ellenőrzését végző Incirlik légibázison már évek óta vannak amerikai katonák, 60 repülőgéppel és 1 700 katonával.

Törökország megbízható nyugati szövetséges volt az afganisztáni háborúban is. Komoly török egységek vettek részt a háborúban, és 2002 második félévében Törökország vette át a nemzetközi haderő parancsnokságát idén januárig.

Magyari Péter