Tüntetések és oszlatások világszerte

A háború első napján világszerte százezrek ember tüntetett az USA és a háború ellen. Európában a görög fővárosban vonultak fel a legtöbben, legalább százezren tüntettek Athénban. Az amerikai San Franciscoban több mint ezer tüntetőt tartóztattak le. A Közel-Kelet több államában az amerikai nagykövetségek ellen induló tömeget kellett a rendőrségnek feloszlatnia. Párizsban szétvertek egy McDonald's éttermet. Nyolcezren tüntettek Tokióban, Melbourne-ben utcákat torlaszoltak el a tiltakozók.

A háború első napján világszerte tömegtüntetéseket tartottak a háború ellen. Ausztráliától Kaliforniáig, Kairótól Berlinig százezrek vonultak fel az USA politikáját kárhoztatva. Több városban a rendőrség összecsapott a tüntetőkkel.

Gyertyagyújtás Athénban

Európában a legnagyobb békedemonstrációt Athénban tartották, ahol százezer ember vonult az utcára békét követelve.

Olaszország több városában is tartottak tízezres megmozdulásokat. Nápolyi diákok ülősztrájkot kezdtek a helyi NATO-központ épülete előtt. Velencében tojással dobálták meg a brit nagykövetséget, itt a rendőrség könnygázzal oszlatta fel a demonstrációt.

Madridban több ezren tiltakoztak a spanyol kormány háborús politikája ellen.

Brüsszelben péntekre virradó éjszaka könnygázzal és vízágyúval verte szét a rendőrség az iraki zászlókkal felszerelt tüntetőket. A felvonulók az Európai Unió csúcstalálkozójára érkezett politikusokat akarták rábírni, hogy állítsák le a háborút.

Berlin központjában is több tízezer ember vonult fel az amerikai támadás leállítását követelve. Az amerikai nagykövetség védelme érdekében csütörtök reggel lezárták az Unter den Linden nevű berlini sugárút jelentős szakaszát.

Párizsban negyvenezren tiltkoztak az amerikai nagykövetség előtt, a Concorde téren. Néhány száz párizsi tüntető szétvert egy környékbeli McDonald's éttermet, őket vízágyúval és gumilövedékekkel fékezték meg a francia rendfenntartók.

A legfiatalabb ausztrál tüntető

Ausztrália több nagyvárosában is tízezres menet tiltakozott az ország háborús részvétele ellen. Az ausztrál kormány kétezer katonát és komoly hadifelszerelést ajánlott fel a háborúhoz. Melbourne-ben délidőben légiriadót imitáló szirénák hangjára torlaszolt el utcákat mintegy háromezer tüntető. Egy nagyobb, mintegy ötezer fős megmozdulás is volt késő délután a második legnagyobb ausztrál városban: itt háborúellenes jelszavakat skandáltak, és békepárti transzparensekkel vonultak fel.

Oszlatás után Washingtonban

Az Egyesült Államokban San Franciscoban tartották a legnagyobb béketüntetést. Itt több mint ezer embert letartóztattak. Huszonkét éve nem fordult elő, hogy egy napon ennyi embert csukjanak le San Francisco rendőrei. Néhányukat utcai ketrecekbe zártak, mert a város fogdái nem voltak felkészülve ennyi előállított elhelyezésére. A demonstrálók szerettek volna bejutni a város üzleti központjába. Többek között azért indultak a multinacionális cégek irodái ellen, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy üzleti haszonhoz akarnak jutni Irak újjáépítéséből, és így közvetve a háborúból. Washingtonban néhány tüntető nagy csomópontokon akadályozta a forgalmat, őket a rendőrség szintén elzavarta az utcáról. Minden jelentősebb amerikai városban tartottak béketüntetéseket, és a legnaygobb amerikai egyetemeken is voltak pacifista megmozdulások.

A szombati Oscar-díj kiosztását használja fel több amerikai sztár a háború ellenes tiltakozásra. Will Smith bejelentette, nem megy el a díjkiosztóra, mert "nincs most mit ünnepelni". Dustin Hoffman pedig előre jelezte, békejelvényt fog viselni a gálán. A finn Oscar-jelölt Aki Kaurismaki már korábban jelezte, a háború elleni tiltakozásul nem megy Amerikába.

Több közel-keleti államban is a rendőrségnek kellett megakadályoznia, hogy a tüntetők ne juthassanak el a helyi amerikai, brit vagy izraeli nagykövetségekhez. Kairóban vízágyúval oszlatták fel a tömeget. A szíriai Damaszkuszban is összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel. Itt a katari nagykövetséget is meg akarták támadni, mert az Öböl-menti arab ország átengedte területét az amerikai hadseregnek. A jordán fővárosban, Ammanban több tüntetőt kórházba kellett szállítani, miután szembeszálltak az amerikai követséget védő rendőrkodonnal. A török fővárosban szintén tömegtüntetést tartottak: mialatt az ankarai parlamentben a képviselők megszavazták az ország légterének átengedését az amerikai gépeknek, a tömeg az épület előtt elutasító döntést követelt.

Japánban is voltak tiltakozások a háború ellen. A Tokió belvárosában felvonuló tüntetők tiltakoztak az ellen is, hogy a japán kormány politikai támogatásáról biztosította az Egyesült Államok vezette hadműveletet. A rendőrség szerint mintegy nyolcezer ember sereglett össze a megmozdulás induló pontján, a belvárosi Siba parkban, néhány órával azután, hogy George Bush amerikai elnök telefonon köszönetet mondott Koidzumi Dzsunicsiro kormányfőnek, amiért Tokió csatlakozott a háború támogatóihoz, és segítséget ajánlott fel a menekültek ellátásához, illetve Irak háború utáni újjáépítéséhez.

A világ legnagyobb muzulmán többségű államában, indonéziában csak visszafogott tiltakozások voltak. A fővárosban mintegy száz diák gyűlt össze az Egyesült Államok nagykövetsége előtt a heti nagy ima után. Kisebb csoportosulások voltak a brit diplomáciai képviseletnél is. Az indonéz kormány csütörtökön határozottan elítélte az amerikai erők által csütörtökön elindított Irak elleni háborút.

A pakisztáni fővárosból, Iszlámábádból és az indiai határon fekvő Lahorból egyelőre szintén csak kisebb, néhány száz fős háborúellenes megmozdulásról számoltak be. A Reuters brit hírügynökség szerint azonban nagyobb tüntetésekre lehet számítani a heti nagy ima után.