Németország nagyvárosaiban ezrek tüntettek a globalizációellenes Attac mozgalom és szakszervezetek felhívására. Berlinben mintegy 30 ezren emelték fel szavukat az ellen a kormánydöntés ellen, hogy az iraki légicsapásokat végrehajtó amerikai repülőgépek áthaladhatnak a német légtéren is. Hamburgban és Münchenben hozzávetőleg 5-5 ezren, Düsseldorfban néhány ezren gyűltek össze. Frankfurtban Európa minden tájáról mintegy 25 ezer kurdot várnak arra felvonulásra, amelynek résztvevői az iraki és törökországi kurdok iránti szolidaritásukat akarják kifejezni.
Athénban a rendőrség szerint közel hétezer, a szervezők szerint 30 ezer ember tiltakozott a Bagdadot ért légicsapások miatt. Pénteken több mint kétszázezren vonultak ki a görög főváros utcáira, a rendőrség és a tüntetők közötti összecsapások nyomán 23 személyt vett őrizetbe.
Brüsszelben szombat délután a háború megindítása óta immár harmadszor tüntetnek: a város központjából mintegy ezer ember indult el az amerikai nagykövetség elé, hogy tiltakozzon a háború ellen. Amszterdamban hozzávetőlegesen 20 ezren vonultak fel, de Londonban is több ezer ember gyülekezett a délutánra meghirdetett tüntetésre.
Svédország nagyvárosaiban több tízezren vesznek részt a tüntetésekben, sőt az iraki válság kezdete óta először két miniszter - Anna Lindh külügy- és Jan O. Karlsson fejlesztési együttműködési, bevándorlási és menekültügyi miniszter - is jelen volt és felszólalt a háborúellenes megmozdulásokon.
Koppenhágában 7000-10 000 tüntető skandált George Bush amerikai elnököt szidalmazó, a háborúban való dán katonai részvételt ellenző jelszavakat az amerikai nagykövetség előtt. Helsinkiben közel húszezren követelték az amerikai-bit hadműveletek leállítását és Bush elnök igazságszolgáltatás elé állítását.
Szarajevóban mintegy 400-an vonultak fel és égettek el egy amerikai zászlót az amerikai nagykövetség előtt. Erős rendőrségi jelenlét mellett nyugodtan zajlott a tüntetés, amelynek résztvevői között amerikai, brit és olasz pacifisták is voltak.
Az arab országok közül Egyiptomból jelezték a legnagyobb tüntetést: több mint húszezren tiltakoztak a háború ellen Kairóban, Alexandriában, Szuezben, Heluánban és Ain-Samszban. A kairói al-Alzhar egyetem diákjai ismét amerikai és izraeli zászlókat égettek, és követelték, hogy Egyiptom küldjön katonai segítséget Iraknak. Damaszkuszban mintegy ezer egyetemi hallgató tüntetett, de a rendőrség megakadályozta, hogy a külföldi, köztük az amerikai, az egyiptomi és a katari nagykövetségnek otthont adó utcára vonuljanak. Bahrein fővárosában, Manamában viszont nem sikerült elejét venni a zavargásnak: az amerikai nagykövetség közelében a rendőrök ismét összecsaptak néhány tucat háborúellenes tüntetővel. A köveket hajigáló fiatalokat csak könnyfakasztó gránátokkal sikerült megfékezni.
Gázában közel tízezer ember, túlnyomó többségében a gázai iszlám egyetem hallgatói vonultak fel. A tüntetők iraki zászlókat és a Hamász szélsőséges palesztin szervezet lobogóit emelték a magasba, "Halál Amerikára és Nagy-Britanniára", "Hol vannak az arab országok hadseregei és vezetői?", "Bosszú, bosszú!" jelszavakat kiabálva.