Szerte az Egyesült Államokban tüntetések voltak szombaton az iraki háború ellen, de hallatták hangjukat az iraki katonai fellépés támogatói is. New Yorkban 200-250 ezer tüntető vonult fel a Times Square-től a Broadway-en a Washington Square-ig, több mint 3 kilométer hosszan hömpölyögve.
Később kisebb tüntető csoportok váltak ki és összetűztek a rendőrökkel, akik a mellékutcákban kergették őket. Legalább 17 tüntetőt tartóztattak le, egyebek közt a hatósággal szembeni ellenállás vagy gondatlan veszélyeztetés címen.
A tüntetők transzparensein "Munkahelyeket, ne háborút!", "A béke hazafias!", "Chiracot elnöknek 2004-ben!" jelszavak voltak láthatók. (Az Egyesült Államokban 2004-ben lesz a következő elnökválasztás. Chirac francia elnök mindvégig tiltakozott az Irak elleni katonai akció elindítása miatt.)
Chicagóban a rendőrség vont kordont az egymástól 20 méterre tüntető, több száz fős háborúellenes tábor és az elnököt és a katonákat támogató, legalább olyan népes csoport között. Az utóbbiak George Bush újraválasztását javasoló táblákat tartottak a magasba.
Más transzparenseik szerint az amerikaiak esélyt adtak a békének, és szeptember 11 lett belőle. A két tábor vérmesebb tüntetői a rendőrök válla fölött átkiabálva kórusban lehülyézték, illetve legyilkosozták egymást. Atlantában mintegy ezer tüntető a belvároson át a CNN központjához vonult, azzal vádolva a hírtelevíziót, hogy magasztalja a háborút.
Washingtonban több százan tüntettek. Jelszavaik között szerepelt: "Nem az én elnököm, nem az én háborúm!" "Egy csepp vért se olajért!", míg más transzparensek - a Szaddám Huszein (iraki államfőnek) adott ultimátumot megfordítva - 48 órát adtak az amerikai elnöknek, hogy elhagyja a Fehér Házat.
San Franciscóban már harmadik napja tiltakozók tízezrei gyűltek össze a városháza előtt. A tüntetés szombaton békésen zajlott, míg az előző két napon a rendőrség több mint 2000 embert tartóztatott le.
Az Indiana állambeli Auburn városában mintegy 15 ezer ember gyűlt össze az Irak elleni háborút támogatva: a tömeg imádkozott és hazafias dalokat énekelt. Hasonló méretű megmozdulás volt a háború mellett a Minnesota állambeli St. Paulban.