A Kuvaitban tartózkodó magyarok egy része csak utólag szerzett tudomást arról, hogy múlt pénteken egy német teherszállító géppel hazautazhattak volna. A Kuvaitvárosban élő Kresz Judit orvos az [origo]-nak elmondta, a nagykövetséggel kapcsolatot tartó összekötők nem tájékoztatták őket erről a lehetőségről. A Külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor azt mondta, biztos abban, hogy a nagykövetség mindegyik összekötőt értesített arról, hogy a német teherszállító géppel haza lehet utazni. A külügy feltételezése szerint ezért valószínűleg az történt, hogy a követséggel kapcsolatot tartó személyeknél akadt el ez az információ.
Összekötőkre azért van szükség, mert a kis létszámmal működő kuvaiti nagykövetség munkatársainak hosszú időbe telne, ha vészhelyzet esetén egyenként fel kellene hívniuk mind a hatvan Kuvaitban tartózkodó magyar állampolgárt. Ezért a magyarokat kisebb csoportokra osztották, amelyeknek egy-egy tagja - a csoportvezető vagy összekötő - tartja a kapcsolatot a követséggel.
Kresz Judit elmondta, ha tudnak a német gépről, akkor sem utaztak volna haza. A múlt csütörtökön kezdődött háború első napjaiban valóban ez lett volna az egyetlen mód arra, hogy elhagyják az országot, jelenleg azonban már működik a polgári repülőtér - tette hozzá. Kresz Judit tudomása szerint azonban az elkövetkezendő napokban sem fognak távozni itt élő magyarok, sőt, újabbak érkeznek majd. Az egyhetes tanítási szünet ugyanis pénteken ér véget, ezért a helyi egyetemen tanító magyarok várhatóan néhány nap múlva visszajönnek Kuvaitba.
Kresz Judit és szintén orvos férje már korábban hazaküldték gyermeküket, ők ketten azonban úgy döntöttek, hogy maradnak az Irakkal szomszédos országban. "Mivel Kuvait nem áll háborúban Irakkal, és az itt lévő amerikai katonák a városon kívül tartózkodnak, ezért nem gondoltunk arra, hogy távoznunk kellene" - mondta Kresz Judit.
Az orvosnő elmondása szerint az első napok után normalizálódott a helyzet a városban. "Amikor először megszólalt a légiriadó, természetesen megijedtünk, de mivel láttuk, hogy nem történik semmi, nem kezdtünk el komolyabban aggódni" - mondta. (A szirénák azért szólaltak meg, mert Irak több rakétát is kilőtt kuvaiti területre, ezeket azonban rendszerint szétlőtték, mielőtt célba értek volna.) Az orvosnő elmondása szerint a szomszédos országban zajló háborúra csak az utal, hogy az utcákat folyamatosan vegyvédelmi szakemberek járják autóikkal, és vizsgálják, mérik a levegőben található anyagokat.
Kresz Judit elmondta, a háború kitörése előtt 3-4 alkalommal is összehívta a nagykövetség a magyarokat. Az első megbeszélésen - amelyen az orvosnő személyesen nem vett részt - vegyi fegyverekről és az ilyen típusú támadásokkal szembeni védekezésről volt szó. Az ezt követő találkozókon a nagykövetség ismertette a magyar kormány álláspontját az ügyről, majd a háborús helyzet fokozódásával elmondták, hogy a saját felelősségükre maradhatnak az országban. Kresz Judit elmondása szerint utoljára éppen a háború kitörése előtt egy héttel hívta össze a követség a magyar állampolgárokat.
A Külügyminisztérium szóvivője, Tóth Tamás az [origo]-nak elmondta, miután a kuvaiti nagykövetség azt tanácsolta az ottani magyaroknak, hogy mérlegeljék helyzetüket, és lehetőség szerint hagyják el az országot, ezután több mint százan távoztak. A szóvivő hozzátette, a magyar kormány természetesen mindent megtesz azért, hogy vészhelyzet esetén kimenekítse a saját felelősségre ott maradt magyarokat.
Magyarország ezért megállapodott Németországgal, hogy ha szükséges, akkor a német állampolgárokkal együtt a magyarokat is elszállítják német gépek Kuvaitból. A szóvivő szerint ugyanakkor erre előreláthatóan nem lesz szükség: a magyar nagykövetség - és más európai képviseletek - értékelése szerint ugyanis Kuvaitban teljesen normális mederben zajlik az élet, és senki sincs veszélynek kitéve.
Pethő András