Kedden a brit és az amerikai nagykövetet hallgatta meg a külügyi bizottság az iraki háborúval kapcsolatban. Nigel Thorpe brit nagykövet elmondta: a háború nem lesz gyors vagy könnyű, de a katonai akció megteremtheti azokat a feltételeket, amiket a szövetségesek el akarnak érni, így Irak lefegyverzését - az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján. A nagykövet többször hivatkozott a Biztonsági Tanács határozataira - melyben felszólította Irakot tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítésére - az akció jogosságának alátámasztására.
A nagykövet szerint emellett cél Szaddám Huszein rendszerének megdöntése, Irak felszabadítása - nem meghódítása. Jelenleg pedig a legfontosabb felszámolni az iraki erők ellenállását, és megakadályozni Huszeint abban, hogy tömegpusztító fegyvert vessen be - mondta Nigel Thorpe brit nagykövet. Az iraki vezetők eltávolítása mellett a szövetségeseknek meg kell találniuk azokat a helyeket is, ahol tömegpusztító fegyvereket tárolnak. A háború nem az iraki emberek ellen kezdődött, őket segíteni szeretnénk abban, hogy a jövőben stabil kormányzati rendszer épülhessen ki az országban - mondta Nigel Thorpe.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nincs egyedül, ausztrál, dán, lengyel katonai segítséget kapnak, emellett több mint 40 ország, köztük Magyarország is, politikailag támogatja az akciót - mondta a brit nagykövet. Nancy Brinker amerikai nagykövet ezzel kapcsolatban közölte: a világ 40 országa tartozik az Irak-ellenes koalícióhoz, köztük Magyarország is. A nagykövet kiemelte a taszári bázis jelentőségét, és az ottani kiképzés engedélyezését, ez is alátámasztja, hogy Magyarország erőfeszítéseket tesz a koalíciós együttműködésben - mondta Nancy Brinker. Az itt kiképzett irakiakra fontos szerep vár, ha a háború véget ér - tette hozzá.
Az iraki hadművelet kimenetele nem kétséges, már készülünk a háború utáni időszakra - mondta az USA nagykövete. A szövetségesek meg akarják őrizni Irak területi egységét, és gyors segélyszállítmányokkal segíteni a civileket. Az ENSZ-szel együttműködve fontosnak tartják, hogy Irak újjáépítésében is részt vegyenek, és ebben Magyarországra is számítanak.
A külügyi bizottság ellenzéki tagjai megkérdezték a nagykövetektől, hogy hogyan kerültünk fel a szövetségesi listára. A nagykövetek erre egybehangzóan azt felelték, hogy Magyarország politikailag támogatja a szövetségeseket, és ezek az országok is a listán vannak.
A külügyi bizottság ülésén felmerült annak a kérdése is, hogy a szövetségesek felszabadítók vagy megszállók Irakban, ugyanis a hírcsatornákon sugárzott felvételeken nem látszik, hogy az irakiak kitörő örömmel fogadnák a szövetségeseket. Erre a brit nagykövet azt felelte, hogy az irakiakat gyávává tette az elnyomás, emellett megemlítette, hogy szinte minden iraki civilnek is van fegyvere, ennek ellenére mégsem lőnek a szövetségesekre. Amikor azonban mégis azt lehetett látni, hogy civilek lőnek az amerikaiakra, egyenruhájukat levetett iraki katonákról volt szó - vélik a nagykövetek, akik azt is hozzátették: ezek a katonák nemzetközi egyezményeket sértettek.